Infostart.hu
eur:
379.25
usd:
321.78
bux:
131714.52
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A román parlament szavaz Ludovic Orbannak, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének a miniszterelnök-jelöltségéről Bukarestben 2019. november 4-én. A törvényhozás szűk többséggel bizalmat szavazott a Klaus Iohannis államfő által felkért Orban kormányának. Orban hivatali elődje, Viorica Dancila szociáldemokrata kormányfő október 10-én bukott meg a parlament bizalmi szavazásán.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Pászkán Zsolt: veszélyben a magyarok parlamenti képviselete Romániában

Az a veszély fenyegeti a romániai magyar közösséget, hogy önálló parlamenti képviselet nélkül maradhat, ha elfogadja a bukaresti törvényhozás azt a törvénymódosítást, amely úgy növelné meg a pártok parlamentbe jutási küszöbét, hogy az RMDSZ ne juthasson be a román parlamentbe.

Romániában a kormányzó Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti képviselőház elé, hogy a jelenlegi 5-ről 7 százalékra emelje a parlamenti bekerülési küszöböt a következő választáson. Ha a törvényhozás elfogadja a tervezetet, arányos parlamenti képviselet nélkül maradhatna a romániai magyarság – mondta el Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa az InfoRádióban.

Az elemző szerint nincs semmi meglepő a két szatmár megyei képviselő által benyújtott törvényjavaslatban. A szociáldemokrata Radu Cristescu és a nemzeti liberális párti Adrian Cozma ugyanis közismerten magyarellenes képviselők.

"Nem először csinálnak valami hasonlót. Az pedig teljesen nyilvánvaló, hogy ez a törvényjavaslatuk kifejezetten az RMDSZ ellen, az RMDSZ parlamentből való kiszorításáért született meg" – fogalmazott Pászkán Zsolt, hozzátéve, hogy a két román képviselő most nemcsak az ötszázalékos bejutási küszöböt emelné hétre a választásokon – miközben az RMDSZ hat százalékot szokott szerezni –, hanem az úgynevezett alternatív küszöböt is megszüntetné Romániában. Ezt majdnem két évtizeddel ezelőtt vezettek be a román jogrendbe annak érdekében, hogy egy szervezet vagy párt akkor is bejuthasson a parlamentbe, ha legalább négy megyében legalább húszszázalékos eredményt ér el. "Ez egy biztonsági védőháló volt arra az esetre, ha valamilyen demográfiai változás miatt a magyar képviselet kicsúszott volna a parlamentből" – idézte fel a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

A szakértő beszélt arról is, hogy a törvényjavaslat benyújtásához az azt megszövegező két képviselőnél többre volt szükség. A benyújthatósághoz leadott 16 aláírásból 15 volt nemzeti liberális párti és egy szociáldemokrata. Ebből egyértelműen az látszik, hogy a Nemzeti Liberális Párt az, amelyik leginkább hajlik már most – jóval a választási kampány előtt – arra, hogy kijátssza a sovén, magyarellenes kártyát. A szociáldemokraták viszont még akár koalícióra is léphetnek az RMDSZ-szel.

Azt nem lehet még tudni, hogy az RMDSZ-t ellehetetleníteni akaró törvényjavaslatot benyújtó két párt közül mikor, ki és kivel köt majd végül politikai alkut. "Egy kicsit mindenki kivár most, de ez még csak a vihar előtti csend" – mondta Pászkán Zsolt a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×