Infostart.hu
eur:
354.64
usd:
301.22
bux:
134545.2
2026. május 8. péntek Mihály
A román parlament szavaz Ludovic Orbannak, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének a miniszterelnök-jelöltségéről Bukarestben 2019. november 4-én. A törvényhozás szűk többséggel bizalmat szavazott a Klaus Iohannis államfő által felkért Orban kormányának. Orban hivatali elődje, Viorica Dancila szociáldemokrata kormányfő október 10-én bukott meg a parlament bizalmi szavazásán.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Pászkán Zsolt: veszélyben a magyarok parlamenti képviselete Romániában

Az a veszély fenyegeti a romániai magyar közösséget, hogy önálló parlamenti képviselet nélkül maradhat, ha elfogadja a bukaresti törvényhozás azt a törvénymódosítást, amely úgy növelné meg a pártok parlamentbe jutási küszöbét, hogy az RMDSZ ne juthasson be a román parlamentbe.

Romániában a kormányzó Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti képviselőház elé, hogy a jelenlegi 5-ről 7 százalékra emelje a parlamenti bekerülési küszöböt a következő választáson. Ha a törvényhozás elfogadja a tervezetet, arányos parlamenti képviselet nélkül maradhatna a romániai magyarság – mondta el Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa az InfoRádióban.

Az elemző szerint nincs semmi meglepő a két szatmár megyei képviselő által benyújtott törvényjavaslatban. A szociáldemokrata Radu Cristescu és a nemzeti liberális párti Adrian Cozma ugyanis közismerten magyarellenes képviselők.

"Nem először csinálnak valami hasonlót. Az pedig teljesen nyilvánvaló, hogy ez a törvényjavaslatuk kifejezetten az RMDSZ ellen, az RMDSZ parlamentből való kiszorításáért született meg" – fogalmazott Pászkán Zsolt, hozzátéve, hogy a két román képviselő most nemcsak az ötszázalékos bejutási küszöböt emelné hétre a választásokon – miközben az RMDSZ hat százalékot szokott szerezni –, hanem az úgynevezett alternatív küszöböt is megszüntetné Romániában. Ezt majdnem két évtizeddel ezelőtt vezettek be a román jogrendbe annak érdekében, hogy egy szervezet vagy párt akkor is bejuthasson a parlamentbe, ha legalább négy megyében legalább húszszázalékos eredményt ér el. "Ez egy biztonsági védőháló volt arra az esetre, ha valamilyen demográfiai változás miatt a magyar képviselet kicsúszott volna a parlamentből" – idézte fel a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

A szakértő beszélt arról is, hogy a törvényjavaslat benyújtásához az azt megszövegező két képviselőnél többre volt szükség. A benyújthatósághoz leadott 16 aláírásból 15 volt nemzeti liberális párti és egy szociáldemokrata. Ebből egyértelműen az látszik, hogy a Nemzeti Liberális Párt az, amelyik leginkább hajlik már most – jóval a választási kampány előtt – arra, hogy kijátssza a sovén, magyarellenes kártyát. A szociáldemokraták viszont még akár koalícióra is léphetnek az RMDSZ-szel.

Azt nem lehet még tudni, hogy az RMDSZ-t ellehetetleníteni akaró törvényjavaslatot benyújtó két párt közül mikor, ki és kivel köt majd végül politikai alkut. "Egy kicsit mindenki kivár most, de ez még csak a vihar előtti csend" – mondta Pászkán Zsolt a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A legnagyobb botrányok még nem is kerültek nyilvánosságra a Real Madridnál

A legnagyobb botrányok még nem is kerültek nyilvánosságra a Real Madridnál

Válságos helyzetben készül a Real Madrid a vasárnapi el Clásicóra. Akadtak már nehéz időszakok a jövő márciusban már 125 éves klub életében, a mostani az egyik legnehezebb. A „királyi klub” szinte biztosan címnyerés nélkül zárja sorozatban a második szezonját, miközben a csapategység megbomlott, a vezetőedző tekintélye elillant, a szurkolótábor pedig egyre elégedetlenebb.

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Olyan számokat produkáltak a magyarok, amelyek az uniós várakozásokat is könnyen felülmúlták.

Olyan számokat produkáltak a magyarok, amelyek az uniós várakozásokat is könnyen felülmúlták.

A geopolitikai krízisek és sokkhatások ellenére meglehetősen pozitív adatokat közölt az Eurobarométer friss felmérése, amely szerint még a magyarok körében is erős az Európai Unió stabilizáló szerepébe. Ahogy az lenni szokott, sok kérdésben konvergálunk az uniós átlaghoz, azonban vannak olyan kérdések, ahol komoly eltérések mutatkoznak. Különösen Ukrajna támogatása és a külpolitikai prioritások terén rajzolódik ki markáns különbség, amely részben a belpolitikai környezet hatását tükrözi. Mindeközben a gazdasági kilátások megítélésében a magyarok optimistábbak, még ha a saját helyzetüket árnyaltabban is látják. Az Eurobarométer adatai azonban azért is érdekesek lehetnek, mert a tagállamoknak kijelölhetik, hogy milyen prioritások mentén bocsátkozzanak az egyre közelebb kerülő költségvetési tárgyalásokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×