Infostart.hu
eur:
379.89
usd:
321.99
bux:
131243.05
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A román parlament szavaz Ludovic Orbannak, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének a miniszterelnök-jelöltségéről Bukarestben 2019. november 4-én. A törvényhozás szűk többséggel bizalmat szavazott a Klaus Iohannis államfő által felkért Orban kormányának. Orban hivatali elődje, Viorica Dancila szociáldemokrata kormányfő október 10-én bukott meg a parlament bizalmi szavazásán.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Pászkán Zsolt: veszélyben a magyarok parlamenti képviselete Romániában

Az a veszély fenyegeti a romániai magyar közösséget, hogy önálló parlamenti képviselet nélkül maradhat, ha elfogadja a bukaresti törvényhozás azt a törvénymódosítást, amely úgy növelné meg a pártok parlamentbe jutási küszöbét, hogy az RMDSZ ne juthasson be a román parlamentbe.

Romániában a kormányzó Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti képviselőház elé, hogy a jelenlegi 5-ről 7 százalékra emelje a parlamenti bekerülési küszöböt a következő választáson. Ha a törvényhozás elfogadja a tervezetet, arányos parlamenti képviselet nélkül maradhatna a romániai magyarság – mondta el Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa az InfoRádióban.

Az elemző szerint nincs semmi meglepő a két szatmár megyei képviselő által benyújtott törvényjavaslatban. A szociáldemokrata Radu Cristescu és a nemzeti liberális párti Adrian Cozma ugyanis közismerten magyarellenes képviselők.

"Nem először csinálnak valami hasonlót. Az pedig teljesen nyilvánvaló, hogy ez a törvényjavaslatuk kifejezetten az RMDSZ ellen, az RMDSZ parlamentből való kiszorításáért született meg" – fogalmazott Pászkán Zsolt, hozzátéve, hogy a két román képviselő most nemcsak az ötszázalékos bejutási küszöböt emelné hétre a választásokon – miközben az RMDSZ hat százalékot szokott szerezni –, hanem az úgynevezett alternatív küszöböt is megszüntetné Romániában. Ezt majdnem két évtizeddel ezelőtt vezettek be a román jogrendbe annak érdekében, hogy egy szervezet vagy párt akkor is bejuthasson a parlamentbe, ha legalább négy megyében legalább húszszázalékos eredményt ér el. "Ez egy biztonsági védőháló volt arra az esetre, ha valamilyen demográfiai változás miatt a magyar képviselet kicsúszott volna a parlamentből" – idézte fel a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

A szakértő beszélt arról is, hogy a törvényjavaslat benyújtásához az azt megszövegező két képviselőnél többre volt szükség. A benyújthatósághoz leadott 16 aláírásból 15 volt nemzeti liberális párti és egy szociáldemokrata. Ebből egyértelműen az látszik, hogy a Nemzeti Liberális Párt az, amelyik leginkább hajlik már most – jóval a választási kampány előtt – arra, hogy kijátssza a sovén, magyarellenes kártyát. A szociáldemokraták viszont még akár koalícióra is léphetnek az RMDSZ-szel.

Azt nem lehet még tudni, hogy az RMDSZ-t ellehetetleníteni akaró törvényjavaslatot benyújtó két párt közül mikor, ki és kivel köt majd végül politikai alkut. "Egy kicsit mindenki kivár most, de ez még csak a vihar előtti csend" – mondta Pászkán Zsolt a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×