Az Egyesült Államok először sújtotta szankcióval Koszovót az albán nemzetiségű polgármesterek megválasztását követő heves összecsapások miatt, kizárva Pristinát egy nemzetközi hadgyakorlatból. Koszovó ugyanis ezután nem vesz részt a Defender 23 elnevezésű, 20 ország részvételével zajló közös manőverben, amely áprilistól júniusig tart - jelentette be kedden Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete.

"A koszovói kormány intézkedései a válság légkörét hozták létre északon" - hangsúlyozta a diplomata.

Hovenier továbbá azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok megvonja a kis balkáni terület függetlenségének nemzetközi elismerését célzó amerikai diplomáciai támogatást.

Az észak-koszovói erőszakos összecsapások akkor törtek ki, amikor a pristinai kormány rendőri beavatkozással próbálta beiktatni az újonnan megválasztott albán nemzetiségű polgármestereket.

Április 23-án négy észak-koszovói helységben tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választásokat, így a részvételi arány csupán 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján albán polgármesterek nyertek.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök a múlt héten - a tiltakozások dacára - hivatalosan is beiktatta a polgármestereket, ami heves összecsapásokhoz vezetett. Hétfőn a zvecani tiltakozások során a KFOR harminc katonája is megsérült, köztük számos magyar.

A NATO kedden bejelentette, a terepen lévő 3800 katonája mellé további hétszázat küld Koszovóba.

A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget, hogy szükség esetén a katonák közbe tudjanak lépni.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Emmanuel Macron francia elnök szerdai sajtótájékoztatóján a koszovói hatóságokat tette felelőssé a helyzet romlásáért.

Macron csütörtökön találkozik Olaf Scholz német kancellárral, valamint Aleksandar Vucic szerb és Vjosa Osmani koszovói elnökkel, hogy egyeztessen velük a kialakult helyzetről.

Eközben Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő feltétel nélküli támogatásáról biztosította Szerbiát és a szerbeket.

A koszovói szerbek jogait és érdekeit meg kell védeni - mondta, hozzátéve, hogy Oroszországot aggasztják az erőszakos tüntetések.

"Úgy gondoljuk, hogy a koszovói szerbek minden törvényes jogát és érdekét tiszteletben kell tartani és biztosítani, nem szabad teret engedni semmilyen provokatív, a szerbek jogait sértő lépéseknek" - tette hozzá, egyúttal hangot adva Moszkva aggodalmának. Peszkov szerint nem szerepel a tervek között a Vlagyimir Putyin orosz és az Aleksandar Vucic szerb elnök közötti kapcsolatfelvétel a koszovói helyzet kiéleződése miatt, de Moszkva és Belgrád között diplomáciai csatornákon keresztül folyamatos a kommunikáció.

Ugyanakkor Moszkva tapasztalataira hivatkozva

kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Európa érvényt akar szerezni a Szerbia és Koszovó között elért megállapodásoknak.

Példaként említette azt a papíron maradt kötelezettségvállalást, amelyet 2014-ben három európai külügyminiszter adott Viktor Janukovics ukrán elnöknek, és amely "valójában csak paravánként szolgált ahhoz, hogy később abban az országban puccsot, illegális hatalomváltást hajtsanak végre".

Peszkov így reagált Miroslav Lajcáknak, az Európai Unió nyugat-balkáni különmegbízottjának arra a kijelentésére, amely szerint a tisztségviselő biztos abban, hogy a Belgrád és Pristina közötti megállapodásokat teljesíteni fogják.

(A nyitóképen: A NATO-parancsnokság alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR katonái és szerb lakosok a zvecani városháza előtt 2023. május 30-án. Az előző nap a KFOR 30 katonája, köztük 19 magyar, illetve 52 tüntető megsebesült a többségében szerbek lakta észak-koszovói városban kitört zavargásokban.)