Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
335.21
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A NATO-parancsnokság alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR amerikai katonái a leposavici városháza előtt, az előtérben helybeli szerb férfiak 2023. június 2-án. Négy nappal korábban a KFOR 30 katonája, köztük 19 magyar, illetve 52 szerb tüntető megsebesült a többségében szerbek lakta másik észak-koszovói városban, Zvecanban kitört zavargásokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Lehetnek új választások Koszovó egy részén

Koszovóban új választásokhoz vezethetnek a többségében szerbek lakta északi területeken kitört erőszakos tiltakozások, ha a választópolgárok 20 százaléka ezt kéri - jelentette ki Vjosa Osmani koszovói elnök szerdán, a Reuters hírügynökségnek adott exkluzív interjújában.

Osmani ebben az esetben számítana a szerbek részvételére, hiszen - szavai szerint - az ő kezdeményezésükről lenne szó.

Az előző választásokat a szerb lakosság bojkottálta - a részvételi arány mindössze 3,5 százalék volt -, az eredményét, vagyis az albán polgármesterek hivatalba léptetését viszont zavargásokhoz vezető, heves tiltakozással fogadta.

Vjosa Osmani szerint a polgármestereknek a szavazók petíciójának következtében történő visszahívása egyfajta népszavazásnak, népakaratnak volna tekinthető, ami lehetővé tenné a második polgármester-választás kiírását. Úgy vélte,

mindez pár hónapon belül lebonyolítható lenne.

Aleksandar Vucic szerb elnököt az interjúban Osmani "drámakirálynak" nevezte, aki igyekszik nagy drámát kerekíteni a dolgokból, de "nincs ötlete arra, hogy miként lehetne a térség békéjéhez és stabilitásához hozzájárulni".

A közelmúltbéli erőszakos cselekmények miatt a NATO úgy döntött, hogy legkevesebb 700 fővel megerősíti helyi békefenntartó erejét Koszovóban (KFOR). Osmani kijelentette: szeretné, ha a NATO katonái addig maradnának ott, ameddig Koszovó maga is NATO-tag nem lesz.

USA: autonómia kellene a szerb többségű településeknek

Annak érdekében, hogy közelebb kerülhessen a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, Koszovónak nagyobb autonómiát kellene biztosítania az ország északi részén lévő szerb többségű településeknek - jelentette ki szerdán Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja.

Koszovóban zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni posztjukat.

Escobar a belgrádi amerikai nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján azt is szorgalmazta, hogy a szerb többségű területeken - annak érdekében, hogy csillapodjon a feszültség - hívják vissza a polgármestereket, ezt követően pedig a szerbek részvételével tartsanak új helyhatósági választásokat. Escobar szerint az Észak-Koszovóban élő szerbeket politikailag és pénzügyileg is támogató Szerbiának biztosítania kellene, hogy a helyi szerbek elmenjenek voksolni az új választásokon.

"Ha Koszovó az euroatlanti integráció felé akar elmozdulni, akkor ki kell alakítania" a szerb települések társulását. "Ez meg fog történni.

A kérdés csak az, hogy ezzel a (koszovói) kormánnyal fog-e megtörténni, vagy egy jövőbelivel" - fogalmazott Escobar.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×