Infostart.hu
eur:
384.99
usd:
328.34
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
A NATO-parancsnokság alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR amerikai katonái a leposavici városháza előtt, az előtérben helybeli szerb férfiak 2023. június 2-án. Négy nappal korábban a KFOR 30 katonája, köztük 19 magyar, illetve 52 szerb tüntető megsebesült a többségében szerbek lakta másik észak-koszovói városban, Zvecanban kitört zavargásokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Lehetnek új választások Koszovó egy részén

Koszovóban új választásokhoz vezethetnek a többségében szerbek lakta északi területeken kitört erőszakos tiltakozások, ha a választópolgárok 20 százaléka ezt kéri - jelentette ki Vjosa Osmani koszovói elnök szerdán, a Reuters hírügynökségnek adott exkluzív interjújában.

Osmani ebben az esetben számítana a szerbek részvételére, hiszen - szavai szerint - az ő kezdeményezésükről lenne szó.

Az előző választásokat a szerb lakosság bojkottálta - a részvételi arány mindössze 3,5 százalék volt -, az eredményét, vagyis az albán polgármesterek hivatalba léptetését viszont zavargásokhoz vezető, heves tiltakozással fogadta.

Vjosa Osmani szerint a polgármestereknek a szavazók petíciójának következtében történő visszahívása egyfajta népszavazásnak, népakaratnak volna tekinthető, ami lehetővé tenné a második polgármester-választás kiírását. Úgy vélte,

mindez pár hónapon belül lebonyolítható lenne.

Aleksandar Vucic szerb elnököt az interjúban Osmani "drámakirálynak" nevezte, aki igyekszik nagy drámát kerekíteni a dolgokból, de "nincs ötlete arra, hogy miként lehetne a térség békéjéhez és stabilitásához hozzájárulni".

A közelmúltbéli erőszakos cselekmények miatt a NATO úgy döntött, hogy legkevesebb 700 fővel megerősíti helyi békefenntartó erejét Koszovóban (KFOR). Osmani kijelentette: szeretné, ha a NATO katonái addig maradnának ott, ameddig Koszovó maga is NATO-tag nem lesz.

USA: autonómia kellene a szerb többségű településeknek

Annak érdekében, hogy közelebb kerülhessen a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, Koszovónak nagyobb autonómiát kellene biztosítania az ország északi részén lévő szerb többségű településeknek - jelentette ki szerdán Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja.

Koszovóban zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni posztjukat.

Escobar a belgrádi amerikai nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján azt is szorgalmazta, hogy a szerb többségű területeken - annak érdekében, hogy csillapodjon a feszültség - hívják vissza a polgármestereket, ezt követően pedig a szerbek részvételével tartsanak új helyhatósági választásokat. Escobar szerint az Észak-Koszovóban élő szerbeket politikailag és pénzügyileg is támogató Szerbiának biztosítania kellene, hogy a helyi szerbek elmenjenek voksolni az új választásokon.

"Ha Koszovó az euroatlanti integráció felé akar elmozdulni, akkor ki kell alakítania" a szerb települések társulását. "Ez meg fog történni.

A kérdés csak az, hogy ezzel a (koszovói) kormánnyal fog-e megtörténni, vagy egy jövőbelivel" - fogalmazott Escobar.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×