Infostart.hu
eur:
388.68
usd:
334.94
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A NATO-parancsnokság alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR amerikai katonái a leposavici városháza előtt, az előtérben helybeli szerb férfiak 2023. június 2-án. Négy nappal korábban a KFOR 30 katonája, köztük 19 magyar, illetve 52 szerb tüntető megsebesült a többségében szerbek lakta másik észak-koszovói városban, Zvecanban kitört zavargásokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Lehetnek új választások Koszovó egy részén

Koszovóban új választásokhoz vezethetnek a többségében szerbek lakta északi területeken kitört erőszakos tiltakozások, ha a választópolgárok 20 százaléka ezt kéri - jelentette ki Vjosa Osmani koszovói elnök szerdán, a Reuters hírügynökségnek adott exkluzív interjújában.

Osmani ebben az esetben számítana a szerbek részvételére, hiszen - szavai szerint - az ő kezdeményezésükről lenne szó.

Az előző választásokat a szerb lakosság bojkottálta - a részvételi arány mindössze 3,5 százalék volt -, az eredményét, vagyis az albán polgármesterek hivatalba léptetését viszont zavargásokhoz vezető, heves tiltakozással fogadta.

Vjosa Osmani szerint a polgármestereknek a szavazók petíciójának következtében történő visszahívása egyfajta népszavazásnak, népakaratnak volna tekinthető, ami lehetővé tenné a második polgármester-választás kiírását. Úgy vélte,

mindez pár hónapon belül lebonyolítható lenne.

Aleksandar Vucic szerb elnököt az interjúban Osmani "drámakirálynak" nevezte, aki igyekszik nagy drámát kerekíteni a dolgokból, de "nincs ötlete arra, hogy miként lehetne a térség békéjéhez és stabilitásához hozzájárulni".

A közelmúltbéli erőszakos cselekmények miatt a NATO úgy döntött, hogy legkevesebb 700 fővel megerősíti helyi békefenntartó erejét Koszovóban (KFOR). Osmani kijelentette: szeretné, ha a NATO katonái addig maradnának ott, ameddig Koszovó maga is NATO-tag nem lesz.

USA: autonómia kellene a szerb többségű településeknek

Annak érdekében, hogy közelebb kerülhessen a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, Koszovónak nagyobb autonómiát kellene biztosítania az ország északi részén lévő szerb többségű településeknek - jelentette ki szerdán Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja.

Koszovóban zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni posztjukat.

Escobar a belgrádi amerikai nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján azt is szorgalmazta, hogy a szerb többségű területeken - annak érdekében, hogy csillapodjon a feszültség - hívják vissza a polgármestereket, ezt követően pedig a szerbek részvételével tartsanak új helyhatósági választásokat. Escobar szerint az Észak-Koszovóban élő szerbeket politikailag és pénzügyileg is támogató Szerbiának biztosítania kellene, hogy a helyi szerbek elmenjenek voksolni az új választásokon.

"Ha Koszovó az euroatlanti integráció felé akar elmozdulni, akkor ki kell alakítania" a szerb települések társulását. "Ez meg fog történni.

A kérdés csak az, hogy ezzel a (koszovói) kormánnyal fog-e megtörténni, vagy egy jövőbelivel" - fogalmazott Escobar.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×