eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Óriási szerb zászló Észak-Koszovóban

Újabb, ezúttal békés tiltakozásba kezdtek a koszovói szerbek Zvecanban, ahol hétfőn a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel és a NATO békefenntartó (KFOR) egységeivel.

Miközben a KFOR katonái szögesdróttal vették körbe az önkormányzat épületét, a szerbek egy mintegy 250 méteres szerb zászlót feszítettek ki a hivatal előtti téren - számolt be az eseményekről internetes oldalán a Koha Ditore című pristinai napilap.

A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.

Április 23-án négy észak-koszovói helyen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak.

A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választásokat, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt,

és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik. A helyi szerbek, és Belgrád sem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.

Hétfőn a hivatalba igyekvő új polgármestereket a szerbek ismét megállították. A koszovói rendőrség különleges egységei a helyszínre vonultak, ahol könnygázzal igyekeztek feloszlatni a tömeget. A konfliktushelyzet eszkalációjának megakadályozására kapcsolódott be a KFOR. Az összecsapások során 30 KFOR-katona és több mint 50 szerb sérült meg.

A NATO kedden bejelentette, a terepen lévő 3800 katonája mellé további hétszázat küld Koszovóba.

A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget, hogy szükség esetén a katonák közbe tudjanak lépni.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A tiltakozók azt követelik, hogy a koszovói rendőrség különleges erői hagyják el Észak-Koszovót, és a polgármesterek megbízatását vonják vissza.

Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig

a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót.

Az Európai Unió a feszültség csökkentésére szólította fel Szerbiát és Koszovót. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elítélte az erőszakos támadásokat, és arra figyelmeztetett, hogy az EU-tagállamok megvitatják a lehetséges lépéseket, ha a felek továbbra is ellenállnak a feszültségcsökkentésre irányuló uniós javaslatoknak. "Túl sok az erőszak Európában, nem engedhetünk meg magunknak egy újabb konfliktust" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×