Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: 2024 második félévében, 2011 után második alkalommal tölti be Magyarország az Európai Unió soros elnöki posztját.

Az elnökségi félévben egy országnak nem a saját nemzeti céljait kell a középpontba állítania, hanem a 27 uniós tagállam közös érdekének előmozdításán kell dolgoznia semleges közvetítőként - magyarázta. Hozzátette: az elnökség ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az országnak fontos kérdésekre nagyobb figyelmet fordítsanak.

Hangsúlyozta:

a magyar elnökség abból a szempontból érdekes időszakra esik, hogy jövő tavasszal lesz a következő európai parlamenti választás,

így a magyar elnökség idején kerülhetnek új vezetők az európai intézmények élére.

Kifejtette: az uniós gépezet a nap 24 órájában működik, a tartalmi működtetését pedig a magyar közigazgatásnak kell majd biztosítani 2024 második félévében. Ez a normál tagállami működéshez képest jelentős többletmunkát jelent, és a kormány meggyőződése, hogy ezt a többletmunkát megfelelően el kell ismerni - mondta.

Közölte: ezt a célt szolgálja a létrehozni kívánt EU-elnökségi jogviszony, amellyel a közszférában dolgozó szakemberek alapjogviszonyuk mellett új jogviszonyt létesíthetnek, így "szakértelmüket az elnökségi feladatok kifogástalan és magas színvonalon való ellátása érdekében" is kamatoztathatják.

Úgy vélte, az elnökségi feladatok ellátása az abban résztvevők szakmai karrierjében nagy kihívás és megtiszteltetés, Magyarország számára pedig kiváló lehetőség, hogy ismét tanúbizonyságot tegyen arról, hogy "20 évvel az EU-csatlakozás után kész és képes a közösség és a közös európai együttműködés továbbfejlesztése érdekében dolgozni".

Fidesz

Hörcsik Richárd (Fidesz) úgy fogalmazott: a törvényjavaslat azokra a közszférában tevékenykedő szakemberekre számít, akik szakértelmüket az elnökségi feladatok kifogástalan és magas színvonalú ellátása érdekében kívánják kamatoztatni.

Emlékeztetett: Magyarország 2011-es első félévben töltötte be a soros elnökséget, amikor megmutatták, hogy az ország teljes mértékben alkalmas a feladat betöltésére.

Az első elnökség eredménye közt sorolta a horvát EU-csatlakozási tárgyalások lezárulását, az uniós roma keretstratégiát és a Duna stratégiát, valamint 2011-ben indult el a költségvetési és gazdaságpolitikai koordinációt jelentő európai szemeszter.

Az előző elnökség jelmondatából - erős Európa, emberi dimenzióval - az emberi dimenziónak kell különös hangsúlyt adni 2024-ben is - emelte ki.

Demokratikus Koalíció

Gréczy Zsolt (DK) úgy fogalmazott: örömünnep lehetne, hogy Magyarország tölti be az uniós elnökséget, de a kormány erre alkalmatlan. Azért alkalmatlan, mert Magyarország ma egy "elszigetelt páriaország" egész Európában, egyetlen szövetséges nélkül, "szétzúzott" diplomáciai kapcsolatokkal, V4-ekkel, gazdasági leszakadással - mondta.

Jelezte: olyan időszakban éri az uniós elnökség Magyarországot, amikor nem jönnek az uniós pénzek, mert az Orbán-kormányról azt gondolja a teljes EU, hogy "itt a pénzeket ellopják", és nincsenek meg azok a jogállami feltételek, amelyek Magyarországot demokratikus országnak tekintenék.

KDNP

Juhász Hajnalka (KDNP) felidézte az első elnökség idejéről a horvát csatlakozási tárgyalási fejezetek lezárását, úgy fogalmazott: a magyar elnökség sokat dolgozott azért, hogy Horvátország 2013-ban az EU tagja legyen. Azóta egyetlen országnak sem sikerült uniós tagsági tárgyalási fejezeteket lezárni.

Felszólalásában elutasított minden olyan ellenzéki hozzászólást, amely Magyarország alkalmasságát kritizálja.

Egy ország nemcsak azt mutathatja meg, hogy részese az EU rendszerének, hanem kulturális hagyományait, örökségét is, ilyenkor Európa szeme az adott országra szegeződik - vélekedett.