Január 1-jén fél évre Svédország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehországtól.
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban elmondta, Csehországnak és Svédországnak, de még a korábbi elnök Franciaországnak is az egyik legfontosabb feladata az európai egység megőrzése volt egy olyan időszakban, amelyben két nagy kihívás is érkezett:
- az ukrajnai háború gazdasági hatásai és a válaszlépések levezénylése
- az újjáépítés a Covid-helyzet után.
"Ebben hozta össze Csehország azokat az együttműködéseket, amelyekben az EU tagállamai elfogadták az Oroszországgal szembeni szankciókat. Ezek az európai egység irányába mutattak. És elfogadták azokat a döntéseket is, amelyek a vírusválságból kivezető úton mutattak irányt a helyreállítás felé" - fogalmazott Gálik Zoltán.
Az EU-ban fél év egy szokásos elnökség időtartama, ez már egy csaknem fél évszázados hagyomány a közösségben. Az elnök feladata az Európai Bizottság által kitalált úgynevezett "nyitott dossziék" ügyében koordinálni az EB, az Európai Parlament és a tagállami parlamentek között, és megpróbálja elérni, hogy a jogszabályok minél gyorsabban végigmenjenek az "európai útvesztőkön".
Egy fél év azonban nem valami hosszú idő, épp ezért prioritásokat határoz meg magának egy-egy elnökség. A svédekéi a következők:
- biztonság, Ukrajna katonai támogatása
- európai gazdasági ellenállóképesség javítása, versenyképessége
- jóléti/zöld átállás
- jogállamiság.
A NATO-ba is igyekvő Svédországnak ezek közül különösen is fontos a zöld átállás ügye.
"Mindenképpen megpróbálja majd keresztülvinni a tervezett jogszabályokat, például
- a természet helyreállításáról szóló rendeletet
- a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv
- a fenntartható termékek környezetbarát tervezése
- a mezőgazdasági termékek, szintetikus növények hasznosítása.
Emellett kiemelten fog foglalkozik az európai versenyképesség helyreállításával, megpróbálják megújítani a stabilitási és növekedési paktumot, amely 1996 óta az európai államokban a fiskális kritériumokat szabályozzák. Megpróbálnak majd villamosenergia-piaci reformokat elérni a megújuló forrásokról szóló irányelv elfogadásával. És új szabadkereskedelmi megállapodások terén is megpróbálnak előrelépni - Chile, Új-Zéland, Mexikó, dél-amerikai államok. És van egy állandó feladat is a brexit miatt" - sorolta Gálik Zoltán, utalva arra, hogy az "északír protokollnak" még a megtárgyalása sem kezdődött el.
Svédországban októberben választások voltak, és az eredmények láttán sokan féltették az unió elnökségét attól, hogy "szélsőséges, jobboldali hatás" a kormányon érezhető lehet.
"A svédek viszont biztosították az EU-t, hogy a belpolitikai változás nem hat majd ki a soros elnökségre" - fejtegette Gálik Zoltán, rámutatva, hogy volt már hasonló helyzet más államok esetében, ilyenkor az adott nemzeti kormány "nem priorizálja" az EU-ban a nemzeti "karaktert".
Az ország gazdasága viszonylag stabil, problémái "mindössze" a közös európaiak - tette hozzá.