Az egyenként több mint kétórás kétoldalú tárgyalásokat a tervek szerint egy hármas csúcstalálkozó követi majd a fekete-tengeri városban.

Putyin a Nikol Pasinján örmény kormányfővel folyatott megbeszélésén emlékeztetett a három vezető korábbi tárgyalásaira, és arra, hogy örmény kérésre szeptemberben összehívták a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) vezetőinek rendkívüli ülését. Megismételte, hogy Jereván Moszkva stratégiai partnere és szövetségese és hangoztatta a béke és a stabilitás biztosítása, valamint Örményország gazdasági és társadalmi fejlődése segítésének fontosságát.

Pasinján a találkozót követően a RIA Novosztyi hírügynökség szerint kijelentette, hogy elfogadhatónak tartja a hegyi-karabahi konfliktus megoldására Moszkva által javasolt projektet.

Ilham Aliyev azeri elnök a Putyinnal folytatott kétoldalú eszmecserén egyebek között arról beszélt, Baku öt alapelvet javasol a hegyi-karabahi kérdés megoldására. Aliyev azt hangoztatta, hogy a hegyi-karabahi konfliktus - a két évvel ezelőtti sikeres azeri hadjárat nyomán - "már történelem" és hogy most már az azeri-örmény viszony "normalizálására" kell összpontosítani .

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta folyamatosan fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeri erők között. Az terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.

A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szembenálló felek között azóta is voltak villongások.