Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Symbolic image on the subject of natural gas delivery from Russia to Germany
Nyitókép: Oliver Boehmer/Getty Images

Északi Áramlat-károsodás: Moszkva aggódik és sürgős vizsgálatot sürget

A Kreml jelenleg semmilyen lehetőséget nem tud kizárni.

A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő újságíróknak.

Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a "rendkívül aggasztó hírt", hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett.

"Ez

teljesen példátlan helyzet,

amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt" - hangoztatta a szóvivő.

Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet.

"Jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni" - mondta.

"Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta ezt, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget" - tette hozzá.

Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette:

a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.

A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat-1 mindkét és az Északi Áramlat-2 egyik vezetékszálában.

A Der Tagesspiegel című német napilap saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy

célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel. Az Északi Áramlat-1 azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le, Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×