eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldást mond (k), mögötte balról Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (b2), Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (b3), Búzás Fekete Mária, Bánffyhunyad alpolgármestere (b4) és Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese (b) a magyar állam támogatásával felépített Kolozs megyei bánffyhunyadi bölcsőde és óvoda avatásán, és egy magyar iskola alapkő-letételi ünnepségén 2022. július 17-én.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Román gát - Nem kapta meg a bánffyhunyadi magyar óvoda a használatba vételi engedélyt

Az önkormányzati testületben csak a három RMDSZ-es tag szavazott igennel a magyar állam támogatásával épített intézmény ügyében.

Bánffyhunyad önkormányzati testülete szerdai ülésén elutasította a magyar állam támogatásával felépített óvoda ingyenes használatba vételéről szóló határozattervezetet.

A testületben csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) három képviselője szavazott igennel a tervezetre.

A többség azt a kitételt kifogásolta, hogy az épületben magyar tannyelvű óvodai és bölcsődei csoportoknak kell működniük.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi elnöke, Oana Goga kezdeményezésére a testület elfogadott egy olyan módosító javaslatot, hogy a jól felszerelt új épületben két magyar és két román nyelvű óvodai csoport, valamint egy magyar bölcsődei csoport működjön, de mivel az épületet a városnak felajánló református egyház jelen levő képviselője nem tudott az egyház nevében nyilatkozni arról, hogy elfogadja-e ezt a változatot, a javaslatot végül a beterjesztő visszavonta.

A végső szavazáson az RMDSZ három képviselője szavazott az óvoda használatba vételére, hatan (a PSD és a Nemzeti Liberális Párt, a PNL képviselői) ellene, és hárman (a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői és egy független) tartózkodtak. Részt vett az ülésen Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, aki határozottan elutasította az elkülönülés és a szegregáció vádját. Egy, a szegregáció elleni oktatási minisztériumi rendeletből olvasta fel, hogy a kisebbségek csoportjainak, osztályainak, oktatási intézményeinek a létrehozása nem minősül szegregációnak. Példaként említette, hogy Kolozs megye más román többségű városaiban, mint például Szamosújváron vagy Tordán a helyi önkormányzati testület megszavazta az önálló magyar tannyelvű oktatási intézmények létrehozását. Úgy vélte, hogy egyes helyi politikusok olyan témával keltettek etnikai feszültséget a városban, amelynek nem kellene már gondot okoznia 2022-ben.

Búzás Fekete Mária alpolgármester azzal érvelt, hogy a magyar állam támogatásával lehetőséget kapott a város a református egyháztól arra, hogy javítson az oktatás helyzetén. Arra kérte a tanácsosokat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Hozzátette: nagy igény van a városban a bölcsődei helyekre, amikor kérvényezték az újabb bölcsődei csoportot, azonnal beteltek a helyek.

A határozat ellen érvelő Oana Goga (PSD) és Mariana Stinga (PNL) azt hangoztatta, hogy a városban vegyes intézményekben van biztosítva a román és a magyar gyermekek anyanyelvű oktatása, és

nem kívánatos a gyermekek elkülönítése.

Az ülésen Marius-Iosif Ciota, az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) önkormányzati képviselője terjesztett elő kompromisszumos módosító javaslatokat, ezeket azonban leszavazta a testület. A képviselő a többi között azt kezdeményezte, hogy legalább az a magyar bölcsődei csoport kezdhesse a tanévet az új épületben, amelyik beiskolázásáról döntöttek, de amelyik számára máshol nincsen hely.

A magyar állam támogatásával a református egyház által épített új óvodát július 17-én avatták fel. A 300 millió forintból felépített kétszintes épületben négy óvodai és egy bölcsődei csoport számára alakítottak ki helyet. Az önkormányzati testület határozata elengedhetetlen ahhoz, hogy az épületben az állami oktatási rendszer keretében működjön óvoda és bölcsőde, állami fizetést kapjanak az intézmény alkalmazottai, és az önkormányzat fedezhesse az épület fenntartási költségeit.

A Kalotaszeg "fővárosának" számító, 9300 lakosú Bánffyhunyadon közel 30 százalék a magyarok aránya, a város vonzáskörében azonban magyar többségű falvak találhatók.

A városban csak vegyes oktatási intézmények működnek.

Nyitóképünkön Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldást mond (k), mögötte balról Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (b2), Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (b3), Búzás Fekete Mária, Bánffyhunyad alpolgármestere (b4) és Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese (b) a magyar állam támogatásával felépített Kolozs megyei bánffyhunyadi bölcsőde és óvoda avatásán, és egy magyar iskola alapkő-letételi ünnepségén 2022. július 17-én

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×