Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Angela Merkel német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2021. március 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Angela Merkel távozik, de mély nyomot hagy maga után

A vasárnapi német választások Angela Merkel kancellárságának utolsó felvonását jelentik: szakértők elemzik, miben volt jelentős Németország élén töltött hivatali ideje.

Tizenhat év után vajon hogyan emlékszik majd rá a világ? A BBC Németországot értő és ismerő szakértőket szólaltatott meg, hogy felvázolhassa, hogyan emlékszik majd az utókor Merkelre.

Matt Qvortrup, a Coventry Egyetem politikatudományi professzora, az Angela Merkel: Európa legbefolyásosabb vezetője című könyv szerzője szerint Merkel a német politikát inkább az elvekről, mint a politikáról szóló vitává változtatta.

A német politika korábban tesztoszteron hajtotta férfiklub volt, Merkel idejében azonban dolgok sokkal inkább politikaorientáltak lettek. Egy tudományos végzettségű embertől, amilyen Merkel is, ez nem meglepő: a kancellár fizikusnak tanult és kvantumkémiából doktorált. Angela Merkel a német politika mellett a világpolitikát is megváltoztatta – egy olyan időszakban, amikor a világ egyre polarizáltabbá vált, ő éppen ezzel ment szembe az által, hogy a fontos ügyeket megfosztotta a politikai sallangoktól.

Szimbolikus az alakja

Merkelt a Forbes már tíz éve a világ legbefolyásosabb nőjének kiáltotta ki: felnőtt egy egész generáció Németországban, amely nem ismert mást az ország élén, mint női vezetőt. Pozíciója tehát szimbolikus jelentőségű a nők képviselete szempontjából, ráadásul Merkel arról ismert, hogy nőket juttat kulcspozíciókba, például támogatta Ursula von der Leyent, az első női német védelmi minisztert és az Európai Bizottság elnökét – mondja Charlotte Galpin, a Birminghami Egyetem német politikával foglalkozó oktatója.

Egyszerre modern és konzervatív

Angela Merkel politikai öröksége a modernizáció és az elmaradottság kissé bizarr keveréke, vélekedik Rüdiger Schmitt-Beck, a Mannheimi Egyetem politikaszociológia- és politikatudomány-professzora. Számos modernizáló vonása – mint például az azonos neműek házasságának, az atomenergia fokozatos kivezetésének és a befogadó bevándorláspolitikának támogatása – nem lett volna elvárható egy kereszténydemokrata kancellártól.

Ugyanakkor az ország lemaradt olyan nagy, sürgető kérdésekben, mint a digitalizáció, a klímapolitika és a demográfiai változás. Amikor távozik hivatalából, a politikai helyzet sokkal változékonyabbá válik. Ez részben az egyre bonyolultabbá váló pártrendszerre és a bevándorlásellenes érzelmekből táplálkozó AfD-re vonatkozik. Elvitathatalan ugyanakkor a tény, hogy ő az ország első női kancellárja. Pragmatikus, kvázi elnöki kormányzási stílusa példaképül szolgál majd utódjának, bárki legyen is az.

Jól méri fel partnereit

A kancellár öröksége határozott és csendes Katrin Schreiter, a King's College London német és Európa-tudományok oktatója szerint. Merkel vezetése a józan értékelésen és a megbízhatóság kivetítésén alapul: mindig is kritizálták, hogy nem látnok típusú vezető, ugyanakkor a választók pontosan tudták, hogy mit kapnak vele. Schreiter szerint a kancellár zseniálisan méri fel partnereit, ezzel a nemzetközi partnerek bizalmát is kiérdemelte.

Fontos öröksége, hogy liberalizálta pártját, a konzervatív kereszténydemokratákat. Közelebb vitte a konzervatívokat a centrumhoz, és bizonyos tekintetben a baloldali Zöldekhez is közelebb került.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Miután szombaton Havasi Bertalan, Orbán Viktor volt sajtófőnöke a Karmelita-bejáráson szóváltásba keveredett Magyar Péterrel, a kormányfő azonnali hatállyal felmentette helyettes államtitkári pozíciójából. Ezután többen is úgy vélték, hogy a Magyar Közlönyben is megjelent felmentő határozat nem érvényes, erre most a miniszterelnök is reagált – mint írja, a „jogászkodó” fideszes politikusok már le is vették a posztjukat.

Itt a magyarázat a szándékosan a tömegbe hajtó támadó indítékairól

Nyolc sérült van, négynek súlyos az állapota. Elmebetegségben szenved a férfi, aki az olaszországi Modena városában nyolc embert gázolt el, másokra pedig késsel támadt. A tettes másodgenerációs bevándorló: marokkói származású, de olaszországi születésú – feléledt a vita a migrációról és a bevándorlók integrálhatóságáról.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

2024-ben fordult elő először, hogy a Föld éves átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-os küszöböt. A klímatudomány azonban hosszú távú, 20 éves átlagokkal számol, és ezek a friss elemzések szerint 2028 körül (valahol 2025–2032 között) léphetik át a 1,5 °C-os szintet. A 2 °C-os felmelegedés a század közepe előtt szinte elkerülhetetlen még a legszigorúbb kibocsátáscsökkentés mellett is, ám a 3 °C átlépését a modellek 85%-ában megakadályozhatja a határozott klímapolitika.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×