Az elcsalt - az exit pollok szerint az eddigi elnök számára 80 százalékos szavazataránnyal végződött - elnökválasztás rég nem látott zavargásokat okozott Fehéroroszországban; az InfoRádiónak Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság, a DGAP kutatója kifejtette: ha a fehérorosz hatalom összezár, a tüntetőknek kevés esélyük marad, kérdéseket vet fel azonban, hogy a győztesnek hirdetett, hivatalban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka miért tűnt el a nyilvánosság elől.

"Nem lehetett tiszta a voksolás. Egyértelműen tudjuk, hogy a voksolások során nagyon súlyos szabálytalanságok történtek. Olyannyira súlyos eseményekről beszélünk, hogy voltak szavazókörök, ahol annyi plusz szavazatot adtak hozzá az eredményhez utólag, hogy

100 százalék fölé futott a részvétel"

- ábrázolta a választások képtelenségét Rácz András.

A szakértő 50 olyan szavazókörről tud, ahol nyilvánosságra hozták a jegyzőkönyveket, és hiába nyert az ellenzéki jelölt, a hivatalos közlésben 70-80 százaléknyi szavazatot kapott Lukasenka elnök.

"Pontosan lehet tudni, hogy a szavazás egyáltalán nem volt szabályos, semmilyen, Nyugat-Európában ismert sztenderdnek nem felelt meg. Nem voltak semmilyen nemzetközi megfigyelők sem az EBESZ-től, sem az EU szerveitől" - tisztázta Rácz András, aki megjegyezte, Fehéroroszországban

26 éve nem tartottak egyetlen tiszta választást sem.

Hogy a történtek után mit lehet tenni? Rácz András éppen erről beszél: sokkal fontosabb, ami éjszaka történt a fővárosban, Minszkben.

"Tízezrek vonultak az utcára, komoly tüntetések kezdődtek, zavargásokká fajultak, ilyet 10 esztendeje nem láttunk. Ami a legnagyobb baj, hogy a rendőrség borzasztó nagy erőt alkalmazott a tüntetőkkel szemben, fényképek tanúsága alapján tucatnyi lehet a sérült, lehet, hogy halott is van. Egyáltalán nem kizárt, hogy ez szankciókhoz fog vezetni a belarusz vezetőkkel szemben, ám ha a rezsim egysége fennmarad, az ellenzék nem tud győzni" - vont mérleget.

Közben a belarusz-orosz viszony is egyre feszültebb, hivatalos eredményt sem hirdettek még, amihez így a Kreml (Moszkva) sem gratulált még Lukasenkának, akinek a szakértő szerint ha meg is sikerül őrizni a hatalmát, "nagyon komoly belső és külső feszültségekkel kell szembenéznie".

Hivatalos adatok

Hétfőn a BelTa fehérorosz hírügynökség belügyminisztériumi adatokra hivatkozva azt közölte, hogy mintegy százan sérültek meg fehérorosz elnökválasztást követő éjszakán az összecsapásokban. Az országban mintegy háromezer embert vettek őrizetbe, egyharmadukat a fővárosban, a többieket Fehéroroszország több mint 30 településén.

A belügyi tárca sajtószolgálata szerint az összecsapásokban a rendvédelmi szervek 39 munkatársa és több, mint 50 civil sérült meg. A minisztérium arról tájékoztatott, hogy a konfrontációnak nem volt halálos áldozata, és valótlannak nevezte az ezzel ellentétes tartalmú, az internetes híroldalakon megjelent állításokat.

Nem fogadják el az eredményt

Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült, 120 embert őrizetbe vettek.

Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt hétfőn Minszkben bejelentette: nem ismeri el az előző napi elnökválasztás hivatalos előzetes eredményeit, amelyek szerint a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött.

Mateusz Morawiecki rendkívüli uniós csúcsot sürget

Az Európai Unió (EU) rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő abban a levélben, amellyel hétfőn a fehéroroszországi helyzet miatt Charles Mitchelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, Európai Bizottság elnökéhez fordult - közölte a lengyel kormányszóvivő. A levélről beszámolnak a lengyel miniszterelnöki hivatal honlapján is.

A közleményben olvasható: a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás után "a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárok számára". Morawieckinak az uniós csúcstalálkozó összehívására tett kezdeményezését a nyilatkozat azzal indokolja: "szolidárisan támogatni kell" Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.