eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő nyilatkozik a sajtónak, miután voksolt egy minszki szavazóhelyiségben 2019. november 17-én, a fehéroroszországi parlamenti választás napján. A 6,8 millió szavazásra jogosult a törvényhozás alsó háza, a képviselőház 110 tagját választja meg négy évre.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A hivatalos exit poll szerint Lukasenka simán győz Fehéroroszországban

A hivatalos exit poll felmérés szerint Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 79,7 százalékával várhatóan elsöprő győzelmet arat a vasárnap tartott fehéroroszországi elnökválasztáson.

A választási bizottság tájékoztatása szerint az ellenzéki jelöltként induló Szvjatlana Cihanouszkaja a voksok 6,8 százalékára számíthat.

A szavazóhelyiségek többsége helyi idő szerint 20 órakor bezárt, csak néhány helyen kellett meghosszabbítani a voksolást, mert nem került sor mindenkire a hivatalos urnazárásig. Lidija Jermocsina, a választási bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy minszki idő szerint hajnali 2 órakor már részeredményeket tudnak majd közölni.

A BeITA állami hírügynökség által ismertetett adatok szerint mintegy 12 ezer választót kérdeztek meg a szavazóhelyiségek előtt, és 30 százalékuk nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy kire szavazott.

A választáson nemzetközi megfigyelők nem vesznek részt, és az államtól független felmérések homlokegyenest a most közölt hivatalos adatokkal ellentétes képet mutatnak. Ezek szerint Cihanouszkaja kapta a voksok 70 százalékát, és Lukasenka csak 10 százalék körüli eredményt ért el. Sem a hivatalos, sem az államtól független felmérés eredményét nem lehet más forrásból ellenőrizni.

Szvjatlana Cihanouszkaja az állami exit poll eredményének ismertetését követően újságíróknak úgy nyilatkozott, biztos abban, hogy a többség őt támogatja, és nem hisz a hivatalos előrejelzésnek.

"Azt hiszem el, amit a saját szememmel látok, és én azt látom, hogy a többség velünk van" - jelentette ki a politikus.

Szórványos tiltakozások kezdődtek vasárnap este a fehérorosz fővárosban, Minszkben azt követően, hogy bezártak a választási irodák és sokan nem adhatták le szavazatukat.

A független Tut.by helyi hírportál egy olyan felvételt mutatott be oldalán, amelyen az volt látható, hogy több rendőr tiltakozók kisebb csoportját bántalmazta. A történtekre válaszul más civilek beavatkoztak és nekitámadtak a rendőröknek.

A 65 éves Aljakszandar Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot. A mostani választást pedig több ország bírálta, mivel a kampány időszakában két ellenzéki jelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét is bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát is őrizetbe vettek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×