eur:
394.29
usd:
370.44
bux:
65674.41
2024. április 19. péntek Emma
Ellenzéki tüntetők a rohamrendőrök sorfala előtt Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. A választási bizottság tájékoztatása szerint a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 80,23 százalékával elsöprő győzelmet aratott fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt ellen, aki a voksok 9,9 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: Ellenzéki tüntetők a rohamrendőrök sorfala előtt Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. (MTI/AP)

Lassan kiderül, mi történik valójában az eltüntetett fehéroroszországi újságírókkal

Az EU fődiplomatája és az orosz külügyminiszter szerint is túlmegy minden határon, amit a Lukasenka-adminisztráció a választások óta csinál.

A Fehéroroszországban vasárnap tartott elnökválasztást megelőző kampány során az ország polgárai kinyilvánították a demokratikus változás iránti vágyukat, a választások azonban nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek. Fehéroroszország népe többet érdemel - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió (EU) nevében tett nyilatkozatban kedden.

Kiemelte: a választási megfigyelők jelentései azt mutatják, hogy a választási folyamat nem felelt meg az elvárt nemzetközi normáknak. A hatóságok aránytalan és elfogadhatatlan módon alkalmaztak erőszakot a választások estéjén felvonuló tömeg ellen, a fellépés legalább egy ember halálát és sokak megsebesülését eredményezte.

Ezreket tartóztattak le, a gyülekezés, a média- és a szólásszabadság elleni fellépés fokozódott.

Josep Borrell kijelentette: az Európai Unió felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon az összes fogvatartottat. Kiemelte, több politikai fogoly 2015-ben elért szabadon bocsátása óta az EU és Fehéroroszország közötti kapcsolat javult, az emberi jogok és a jogállamiság terén elért haladás nélkül azonban a viszony romlásnak indul.

Az Európai Unió figyelemmel kíséri a fejleményeket, és azok értékelése alapján ad választ, illetve a kialakult helyzetet tekintetbe véve alakítja Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatait. Az uniós lépések között az erőszak alkalmazásáért, az indokolatlan letartóztatásokért, valamint a választási eredmények hamisításáért felelős személyek elleni intézkedések meghozatala is szerepelhet - közölte.

"Felszólítjuk a fehérorosz politikai vezetést, hogy kezdeményezzen valódi és átfogó párbeszédet a társadalom szélesebb rétegeivel a további erőszak elkerülése érdekében" - fogalmazott a főképviselő.

Az EU továbbra is támogatja a demokratikus, független, önálló, virágzó és stabil Fehéroroszországot - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Újságírók ide-oda

A fehérorosz rendőrség a vasárnapi elnökválasztás után őrizetbe vette a Lengyelországból sugárzó, fehérorosz nyelvű Belsat (Bielsat) TV hat újságíróját - közölte kedden a csatorna igazgatója, Agnieszka Romaszewska-Guzy. Az őrizetbe vettek között van egy operatőr, valamint két újságírónő, akik kollégájukat a minszki kerületi belügyi hivatal környékén keresték - közölte a PAP hírügynökséggel Romaszewska-Guzy. A Belsattal együttműködő egyik rendezőt előzetes letartóztatásba helyezték, és ismeretlen helyre vitték. Fogva tartják a tévécsatorna egy oknyomozó újságíróját is, egy másik munkatársát pedig tíz napra letartóztatták - közölte a tévéigazgató. A Belsat tévé második operatőrjével megszűnt a kapcsolat, nem kizárt, hogy bujkál - számolt be Romaszewska-Guzy. Emellett Grodno városában a helyi börtön előtt súlyosan bántalmaztak egy, a kollégáit kereső újságírót, aki a lengyel kisebbségi adás számára dolgozik - mondta el. A Belsat tévécsatornát a lengyel külügyminisztérium hozzájárulásával, a fehéroroszországi demokratikus ellenzék kérésére hozták létre 2007-ben.

Közben négy, Minszkben őrizetbe vett újságíró hazatérhetett Oroszországba - közölték kedden orosz hírügynökségek. A Rosszija 24 hírtelevízió képsorai szerint Szemjon Pegovot, a WarGonzo YouTube-csatorna alapítóját, Anton Sztarkovot és Dmitrij Laszenkót, a Daily Storm tudósítóit, valamint Vlad Zizdok operatőrt a minszki orosz nagykövetség munkatársai kísérték el gépkocsival a fehérorosz-orosz határra. Kedden orosz politikusok és diplomaták közbenjárására egy minszki fogházban megtalálták Makszim Szolopovot, a Rigában bejegyzett, orosz nyelvű ellenzéki portál, a Meduza munkatársát is, aki két napig nem adott életjelet magáról, valamint Ilja Pitajevet, a RIA Novosztyi hírügynökség fotóriporterét. Szolopovot videofelvételek tanúsága szerint gumibottal verték meg a fehérorosz rohamrendőrök. A nap folyamán korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sürgette, hogy a fehérorosz hatóságok "emberiességi megfontolásból" minél előbb bocsássák szabadon a fogva tartott újságírókat. Közölte, hogy noha a Meduza nem orosz sajtótermék, Szolopov orosz állampolgársága miatt Moszkva védelmét élvezi. Kedd este az újságírót szabadon engedték.

Előzmények

A minszki választási bizottság előzetes eredményei szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,08 százalékával. A fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 10,9 százalékot szerzett. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között. Cihanouszkaja kénytelen volt Litvániába távozni. Lukasenka hétfőn azt állította, hogy külföldről - Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból - irányították a vasárnap esti tüntetéseket. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter alaptalannak nevezte a vádat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Lefordultak az amerikai indexek

Lefordultak az amerikai indexek

Gazdasági információk tekintetében ma az amerikai lakáspiacról közölnek újabb adatot, ez a monetáris politikai kilátások szempontjából lehet érdekes. A héten eddig kedvezőtlenül alakulnak a részvénypiaci folyamatok, elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódása nyomta rá a bélyegét a hangulatra, emellett továbbra is ott vannak a ragadós amerikai inflációval kapcsolatos aggályok, amelyek azt a narratívát erősítik, hogy akár hosszabb ideig maradhat a magas kamatszint. A magyar tőzsde ma esett, az európaiak viszont pluszban zártak. A tengerentúlon egyelőre esés látszik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×