Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A Magyar Királyi 10. Honvéd Gyalogezred miskolci katonáinak a sírjai fölé dormánfalvi önkormányzat által emelt betonkeresztek a Székelyföld határán fekvő Úzvölgye átalakított magyar katonai temetőjében 2019. május 17-én. A román nyelvű felirat jelentése: Ismeretlen román hős. A román hősi emlékművet és sírokat május 17-én szerette volna felavatni a dormánfalvi önkormányzat, de az ünnepség a magyarok tiltakozása miatt elmaradt.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Újabb fejlemény az úzvölgyi katonatemető ügyében

Az úzvölgyi katonatemető jogi helyzetének a tisztázatlansága és a román parcella és emlékmű létrehozásához szükséges hatósági jóváhagyások hiánya miatt támadta meg a közigazgatási bíróságon Bákó megye prefektusa a Darmanesti-i önkormányzat úzvölgyi temetőre vonatkozó határozatait.

A prefektus hivatala kedden válaszolt az MTI egy héttel korábban feltett kérdéseire, és megerősítette a Hargita megyei önkormányzat által kiszivárogtatott információt:

október 11-én megtámadta a közigazgatási bíróságon a Darmanesti-i önkormányzat több határozatát.

Egyfelől azt márciusban hozott 29-es határozatot, amellyel a település magánvagyonából a közvagyonába helyezte át az úzvölgyi katonatemetőt, és azt a 48-as határozatot, amellyel az előbbi formai hibáit próbálta javítani. Másfelől pedig az építési engedélyt is megtámadta, amelyet önmaga számára bocsátott ki az önkormányzat a román parcella és az emlékmű létrehozására.

Válaszában a prefektusi hivatal azokat a főbb okokat is felsorolta, amelyek miatt a bírósághoz fordult.

A prefektus elsősorban a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) engedélyének a hiányát, és a kulturális tárca engedélyének a hiányát kifogásolta.

A vonatkozó törvényből idézte: semmisek azok az építési engedélyek, amelyeket a törvényben felsorolt állami hatóságok engedélye nélkül bocsátottak ki.

A prefektus azt is megemlítette, hogy

az építési engedély kibocsátására benyújtott dokumentációban a Darmanesti polgármesteri hivatala nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tényleges tulajdonjogát.

Megemlítette, hogy az önkormányzat tavaly december 17-én bocsátotta ki az építési engedélyt a temető átalakítására, de csak több mint három hónappal később hozott határozatot a terület közvagyonba vételéről. Ráadásul a megjelölt területet egy 2010-es kormányhatározat Csíkszentmárton község közvagyonaként rögzítette. Arról is említést tett, hogy a Hargita megyei Csíkszentmárton és a Bákó megyei Darmanesti határának megállapítása bírósági eljárás tárgyát képezi.

Az MTI-nek adott válaszokat Valentin Ivancea jegyezte, aki szeptember vége óta látja el a Bákó megyei prefektusi tisztséget.

A korábbi prefektus, Maricica Luminita Cosa mindkét ügyben ultimátumot adott Darmanesti polgármesterének a törvényesség visszaállítására, de annak ellenére sem indította el a kilátásba helyezett közigazgatási pereket, hogy a kiszabott határidőig a polgármester nem teljesítette követeléseit.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×