A bejelentést Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka tette szerdán Tusnádfürdőn, az úzvölgyi katonatemetőről, valamint a Hargita és Bákó megye közötti határvitákról szervezett pódiumbeszélgetésen. A HM képviselői ki is osztották az öt magyar katona: Grimm Mihály, Harcsik Mihály, Kuzma György, Madaninecz György és Román Mihály halálát nyilvántartásba vevő korabeli anyakönyvi bejegyzések fénymásolatát.

Kovács Vilmos kijelentette: az osztrák-magyar monarchiában a nemzetiséget a katonai nyilvántartásban nem tüntették fel. Ténynek tekintette azonban, hogy az öt hősi halott magyar állampolgár volt, és a magyar honvédség kötelékében szolgált.

"Akit a magyar honvédséghez hívtak be katonának, az nem lehet egy velünk szemben álló fél hősi halottja"

- jelentette ki a történész ezredes. Úgy vélte, ha valaki a magyar hadseregben szolgált katonák román nemzetiségére hivatkozik, annak "rossz vágányra tévedt a vonata".

Az ezredes azt is nyomatékosította, hogy a temetőben kialakított román parcella félszáz betonkeresztje jelentős részét magyar katonák sírjaira állították. Megemlítette: a temető korábbi - magyar támogatással végzett - felújítása során kihelyezett 600 fakeresztre olyan jelkép (kardot és sisakot ábrázoló táblácska) került, ami nemzetiségtől függetlenül érvényes valamennyi hősi halált halt katonára. Ezzel szemben a temető román parcellája ötven betonkeresztjére "ismeretlen román katona" felirat került, ami megbillenti a temető korábbi egyensúlyát.

Felidézte: a június 27-i bukaresti tárgyaláson a román fél kezdetben azt is kétségbe vonta, hogy az úzvölgyi temető magyar temetőként létesült 1916-ban. Úgy tekintette, hogy a temető tíz évvel a háború után a román hatóságok által végzett újratemetések során jött létre. Ezt azonban egyértelműen sikerült cáfolni. Megemlítette: a román fél eleinte azt képviselte, hogy a temetőben 149 román katona nyugszik, később azt, hogy 19 ismert és három ismeretlen, a legutóbbi román álláspont már nyolc ismert és három ismeretlen román katonát említ. "Most 3+3 a helyzet" - jegyezte meg. Azt is hozzátette, hogy három, név szerint ismert, románnak tekintett hősi halottra vonatkozóan még nem kerültek elő adatok, "a három ismeretlennel pedig nincs mit kezdeni".

"A temető eredeti helyzetét kell visszaállítani, semmi más nem elfogadható"

- jelentette ki az ezredes.

Németh Szilárd, a HM parlamenti államtitkára a beszélgetésen kijelentette: a magyar kormány a történeti hűség, a szakmaiság szempontjait és a jogi normák betartását próbálja érvényesíteni a katonatemető ügyében. A politikus szerint Románia megsértette a Magyarországgal kötött hadisírgondozási egyezményt. Felidézte: a megállapodásba annak idején nem is írtak bele szankciókat, hiszen nyilvánvaló volt mindkét fél számára, hogy közös az érdek. Megemlítette: Magyarországon az elmúlt időszakban 20 katonai temetőben több mint 400 román katona sírját újították fel.

Az MTI kérdésére, hogy tárgyaltak-e a romániai Hősök Emléke Országos Hivatallal (ONCE) a temető 2011 és 2015 között magyar állami támogatással történt felújításáról, Kovács Vilmos kijelentette: ilyen esetekben a hatósági engedélyek beszerzése a műveleteket végző civil szervezetekre és önkormányzatokra hárul. Nehezen tartotta elképzelhetőnek azonban, hogy az ONCE ne tudott volna arról, hogy a korábban legelőként használt temető méltó emlékhellyé alakult át.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke bejelentette:

a második világháború úzvölgyi betörésének az évfordulóján idén is megemlékezést tartanak a temetőben, amelyre legalább tízezer megemlékezőt várnak.

Hozzátette: csak azt kell eldönteni, hogy augusztus 26-án, a tényleges évfordulón vagy a vasárnapra eső augusztus 25-én tartsák a megemlékezést.