Infostart.hu
eur:
363.67
usd:
308.52
bux:
138891.07
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Az Európai Bizottság brüsszeli székháza 2019. július 1-jén. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az éjszakába nyúló európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel. A tagországok állam-, illetve kormányfői június 30-án este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.
Nyitókép: Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen még elgondolkodhat a portfóliócserén

Az Európai Bizottság megválasztott elnökét valószínűleg az európai parlamenti erőviszonyok befolyásolják majd abban, hogy Magyarország megtarthatja-e a bővítési portfóliót – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában a Bruxinfo főszerkesztője. Gyévai Zoltán éppen ezért nem zárja ki, hogy a végén csere lesz a magyar és a román jelölt között, így Várhelyi Olivér a közlekedési területért felelhet.

Van egy fajta taktikázás – fogalmazott Gyévai Zoltán, aki túlzónak tartotta volna azt a lépést, hogy miután a magyar jelöltet, Trócsányi Lászlót kibuktatta az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága (JURI), Ursula von der Leyen – saját magától – a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót is elvette volna az új magyar jelölttől, hiszen nyilvánvalóan tett ígéretet Magyarország irányába ezzel a jelöléssel korábban – s Orbán Viktor miniszterelnök ezt a porfóliót is kérte.

Érdekes kérdés ugyanakkor – folytatta a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában –, hogy vajon miért ezt a portfóliót kapta Magyarország. Esetleg nem az a kalkulációja volt-e von der Leyennek, hogy nem akart nemet mondani a magyar vezetés számára, de közben úgy gondolta, ezt az ügyet majd az Európai Parlament elintézi. Azonban, egyfajta portfóliócsere esetében olyan számítások is szerepet játszhatnak, hogy a megválasztott EB-elnök nem akar újabb "buktát", és ezáltal minimalizálná a kockázatokat, amelyek a von der Leyen-féle bizottságnak a jóváhagyásával összefüggnek – mutatott rá a szakember.

Nézőpont kérdése

A bővítési és szomszédságpolitikai tárcáról ugyanakkor megoszlanak a vélemények, hogy erős-e – hiszen egyfelől közvetlenül a külpolitikai biztos van bekötve, és az említett Ukrajnával, Törökországgal, vagy éppen Szerbiával, Albániával, vagy Észak-Macedóniával kellene foglalkozni –, vagy sem. Például egy francia esetében nem feltétlenül az, hiszen éppen Emmanuel Macron francia elnök az, aki azt mondja, hogy nincs bővítés, még tárgyalást sem lehet kezdeményezni, amíg az EU nem rendezte belső ügyeit. Egy jó ürügy arra, hogy akár évekkel is elcsúsztassák a "hatékony akciót" a bővítés területén, mutatott rá a Bruxinfó főszerkesztője.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kulcsfontosságúnak tartja a Nyugat-Balkán csatlakozását, amit hasonlóan lát – Gyávai Zoltán meglátása szerint – legalább húszonvalahány az európai uniós vezetők közül, az pedig, hogy ezzel Emmanuel Macron francia elnök nem ért egyet, konkrét hibának látja. Különösen azért, mert ő az aki folyamatosan arról beszél, hogy egy szuverén Európát kell létrehozni, miközben hagyná, hogy ebbe a történelmileg is rendkívül befolyásolható térségben betüremkedjen Kína, Oroszország és más destabilizációs erők. Ez komoly stratégiai hiba lenne, és nem az európai uniós cselekvési szabadságot, mozgásteret növelné, legalább nem közép- és hosszútávon – szögezte le a Bruxinfo főszerkesztője.

Kiszámíthatatlanná vált a hangulat

A szakember úgy látja, hogy a román jelölttel kapcsolatban benne van a levegőben a portfóliócsere, ugyanakkor nehéz megmondani, hogy Ursula von der Leyen mennyire képes fölmérni az Európai Parlament irányadó frakcióinak a hangulatát. Hiszen az eddigi ballépések ezzel függtek össze, hogy von der Leyen tudni vélte azt, hogy a szociáldemokraták, a Néppárt, valamint a liberálisok részéről van egy támogatása például a volt francia biztosjelöltnek, Sylvie Goulard-nak. Ehhez képest kiszámíthatatlan, bizonytalan lett az Európai Parlament, hogy milyen a hangulat, és ez okozza a nagy rizikót a helyzetben – magyarázta Gyévai Zoltán –, azonban, ha von der Leyen azt az üzenetet kapja majd, hogy a magyar jelölt jöhet, de cserélje meg a portfóliót, akkor természetesen lehet, hogy el fog ezen gondolkodni. Igaz, ez persze attól is függhet majd, hogy végső soron Románia kit fog jelölni.

A tejes beszélgetés vasárnap este 6 órától hallható az InfoRádió Aréna című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.

A címvédő ellen kellett volna csodát tenni Szoboszlaiéknak

Két párban dőlt el az elődöntőbe jutás kedd este a labdarúgó Bajnokok Ligájában. Az Atlético Madridban a Barcelona ellen, a PSG az Anfield Roadon a Liverpool ellen kezdett 2–0-ról. A Vörösöknél Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is szerepelt a kezdő tizenegyben.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Utoljára a 2010-es évek elején került sor jelentősebb átalakításokra a magyar nyugdíjrendszerben, azóta (a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetésén kívül) érdemben nem változtattak a nyugdíjrendszer működésén az Orbán-kormányok. A Tisza ambiciózus nyugdíjprogrammal kezelné az évtizedes feszültségeket: 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, akár évi 200 ezer forint értékű nyugdíjas SZÉP-kártyát, a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést, új idősotthonok százait ígérte a nyugdíjasoknak, miközben a Nők40 mintájára a "Férfi40" lehetősége is felmerült. Magyar Péter kormányának a klasszikus problémával kell megküzdenie: minden, ami népszerű, az egyben rémületesen drága is a költségvetésnek – márpedig a Tisza célja nem lehet más, mint hogy a maga oldalára állítsa a magyar nyugdíjasok kétmillió főt számláló táborát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×