Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Az Európai Bizottság brüsszeli székháza 2019. július 1-jén. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az éjszakába nyúló európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel. A tagországok állam-, illetve kormányfői június 30-án este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.
Nyitókép: Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen még elgondolkodhat a portfóliócserén

Az Európai Bizottság megválasztott elnökét valószínűleg az európai parlamenti erőviszonyok befolyásolják majd abban, hogy Magyarország megtarthatja-e a bővítési portfóliót – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában a Bruxinfo főszerkesztője. Gyévai Zoltán éppen ezért nem zárja ki, hogy a végén csere lesz a magyar és a román jelölt között, így Várhelyi Olivér a közlekedési területért felelhet.

Van egy fajta taktikázás – fogalmazott Gyévai Zoltán, aki túlzónak tartotta volna azt a lépést, hogy miután a magyar jelöltet, Trócsányi Lászlót kibuktatta az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága (JURI), Ursula von der Leyen – saját magától – a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót is elvette volna az új magyar jelölttől, hiszen nyilvánvalóan tett ígéretet Magyarország irányába ezzel a jelöléssel korábban – s Orbán Viktor miniszterelnök ezt a porfóliót is kérte.

Érdekes kérdés ugyanakkor – folytatta a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában –, hogy vajon miért ezt a portfóliót kapta Magyarország. Esetleg nem az a kalkulációja volt-e von der Leyennek, hogy nem akart nemet mondani a magyar vezetés számára, de közben úgy gondolta, ezt az ügyet majd az Európai Parlament elintézi. Azonban, egyfajta portfóliócsere esetében olyan számítások is szerepet játszhatnak, hogy a megválasztott EB-elnök nem akar újabb "buktát", és ezáltal minimalizálná a kockázatokat, amelyek a von der Leyen-féle bizottságnak a jóváhagyásával összefüggnek – mutatott rá a szakember.

Nézőpont kérdése

A bővítési és szomszédságpolitikai tárcáról ugyanakkor megoszlanak a vélemények, hogy erős-e – hiszen egyfelől közvetlenül a külpolitikai biztos van bekötve, és az említett Ukrajnával, Törökországgal, vagy éppen Szerbiával, Albániával, vagy Észak-Macedóniával kellene foglalkozni –, vagy sem. Például egy francia esetében nem feltétlenül az, hiszen éppen Emmanuel Macron francia elnök az, aki azt mondja, hogy nincs bővítés, még tárgyalást sem lehet kezdeményezni, amíg az EU nem rendezte belső ügyeit. Egy jó ürügy arra, hogy akár évekkel is elcsúsztassák a "hatékony akciót" a bővítés területén, mutatott rá a Bruxinfó főszerkesztője.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kulcsfontosságúnak tartja a Nyugat-Balkán csatlakozását, amit hasonlóan lát – Gyávai Zoltán meglátása szerint – legalább húszonvalahány az európai uniós vezetők közül, az pedig, hogy ezzel Emmanuel Macron francia elnök nem ért egyet, konkrét hibának látja. Különösen azért, mert ő az aki folyamatosan arról beszél, hogy egy szuverén Európát kell létrehozni, miközben hagyná, hogy ebbe a történelmileg is rendkívül befolyásolható térségben betüremkedjen Kína, Oroszország és más destabilizációs erők. Ez komoly stratégiai hiba lenne, és nem az európai uniós cselekvési szabadságot, mozgásteret növelné, legalább nem közép- és hosszútávon – szögezte le a Bruxinfo főszerkesztője.

Kiszámíthatatlanná vált a hangulat

A szakember úgy látja, hogy a román jelölttel kapcsolatban benne van a levegőben a portfóliócsere, ugyanakkor nehéz megmondani, hogy Ursula von der Leyen mennyire képes fölmérni az Európai Parlament irányadó frakcióinak a hangulatát. Hiszen az eddigi ballépések ezzel függtek össze, hogy von der Leyen tudni vélte azt, hogy a szociáldemokraták, a Néppárt, valamint a liberálisok részéről van egy támogatása például a volt francia biztosjelöltnek, Sylvie Goulard-nak. Ehhez képest kiszámíthatatlan, bizonytalan lett az Európai Parlament, hogy milyen a hangulat, és ez okozza a nagy rizikót a helyzetben – magyarázta Gyévai Zoltán –, azonban, ha von der Leyen azt az üzenetet kapja majd, hogy a magyar jelölt jöhet, de cserélje meg a portfóliót, akkor természetesen lehet, hogy el fog ezen gondolkodni. Igaz, ez persze attól is függhet majd, hogy végső soron Románia kit fog jelölni.

A tejes beszélgetés vasárnap este 6 órától hallható az InfoRádió Aréna című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×