Infostart.hu
eur:
389.48
usd:
336
bux:
0
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez volt az eddigi legszorosabb EB-elnöki szavazás

Ursula von der Leyen a szükségesnél kilenccel kapott több szavazatot kedden az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlament képviselői 383 szavazattal, 327 ellenében, és 22 tartózkodás mellett támogatták a német politikus európai bizottsági elnöki megválasztását, vagyis az igenek 51,3 százalékát kapta meg.

Az első számítások szerint legalább negyven néppárti és ötven szocialista képviselő nem szavazott Ursula von der Leyenre, miközben már a korábbi nyilatkozatokból tudni lehetett, hogy a szélsőjobb és a szélsőbal ellene készült voksolni, és ellene foglalt állást a zöld frakció is – írta a BruxInfo. A többség eléréséhez jól jött az olasz 5 Csillag és a lengyel Jog és Igazságosság pártokhoz tartozó képviselők támogatása, az első számítások szerint az előbbiek 14, az utóbbiak 26 vokssal segítették az elnökké választást.

A magyarok közül a szocialista Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton szavazott a német jelölt ellen, a többiek támogatták. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő azt mondta, a Fidesz-KDNP tizenhárom képviselőjének szavazatával támogatta a jelölt megválasztását, ami azt mutatja, hogy ezen szavazatok nélkül nem lenne elnök Ursula von der Leyen.

Az 1992-es maastrichti szerződés vezette be, hogy a tagállamok kormányainak konzultálniuk kell az EP-vel, mielőtt megnevezik jelöltjüket a testület élére, ahogy azt is, hogy az EP jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a bizottságot, mint testületet. Az 1997-es amszterdami szerződés óta a tagállamok európai bizottsági elnökjelöltjének meg kell szereznie az EP jóváhagyását, magáról a bizottsági elnökről szó szerinti értelemben tehát azóta szavaz az EP.

1994-ben tehát még a bizottságról döntöttek, így kapott bizalmat szoros voksoláson Jacques Santer elnökként. A mostanihoz hasonlóan kis különbség 2009-ben volt, akkor José Manuel Barroso 51,9 százalékkal lett elnök másodszor is - tudtuk meg az EP sajtóirodájától.

Korábbi bizottsági elnöki szavazások:

  • 2014. július 15. Jean-Claude Juncker 422 igen, 250 nem, 47 tartózkodás
  • 2009. szeptember 16. José Manuel Barroso (II. Barroso-bizottság) 382-219-117
  • 2004. július 22. José Manuel Barroso (I. Barroso-bizottság) 413–251–44
  • 1999. május 5. Romano Prodi 392–72–41
  • 1994. július 21. Jacques Santer (testületként) 260–238–23
Címlapról ajánljuk
Holtankoljak.hu: nyárig is kitartanak itthon a stratégiai kőolajkészletek

Holtankoljak.hu: nyárig is kitartanak itthon a stratégiai kőolajkészletek

Nem kell mennyiségi korlátozásokra számítani a hazai benzinkutakon – mondta az InfoRádióban Bujdos Eszter. A holtankoljak.hu ügyvezetője ugyanakkor nem számít arra, hogy a nemzetközi olajárak visszatérnek a tavalyi szintre, miközben az orosz olaj is egyre drágább lesz.

Feltartóztathatatlan az AfD – már Németország nyugati felében is

Megalakulása óta szinte töretlen a radikális jobboldalinak tartott AfD szárnyalása. A két nyugati tartományban márciusban tartott helyi parlament választásokon az ellenzéki párt megduplázta eredményét, de a java az elemzők szerint szeptemberben, a keleti tartományokban tartandó választásokon következhet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Újabb fordulat az iráni háborúban - Mi vár a tőzsdékre?

Újabb fordulat az iráni háborúban - Mi vár a tőzsdékre?

Izgalmas napokat élünk a tőzsdéken, elsősorban az iráni háborúval kapcsolatos fejlemények rángatják a piacokat. Egyrészt ott van az, hogy tegnapi értesülések szerint Izrael esélytelennek látja a megállapodás lehetőségét - ráadásul Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek azt mérlegelik, hogy beszálljanak-e a háborúba; ám a másik oldalon érkezett egy hír tegnap este, miszerint az Egyesült Államok és több regionális közvetítő állam azon dolgozik, hogy akár már csütörtökön magas szintű béketárgyalásokat tartsanak Iránnal. Nagy tehát a bizonytalanság, ebben a környezetben igyekeznek reagálni a tőzsdék, ma reggel az ázsiai piacokon emelkedést láthattunk, az előzetes adatok alapján Európában is pozitív felütéssel indulhat a nap. Ami a ma érkező adatokat illeti, délelőtt Christine Lagarde EKB elnök beszédére, valamint a német IFO gazdasági hangulatindexre lesz majd érdemes figyelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×