Infostart.hu
eur:
361.09
usd:
317.81
bux:
144837.65
2026. július 28. kedd Szabolcs
Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez volt az eddigi legszorosabb EB-elnöki szavazás

Ursula von der Leyen a szükségesnél kilenccel kapott több szavazatot kedden az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlament képviselői 383 szavazattal, 327 ellenében, és 22 tartózkodás mellett támogatták a német politikus európai bizottsági elnöki megválasztását, vagyis az igenek 51,3 százalékát kapta meg.

Az első számítások szerint legalább negyven néppárti és ötven szocialista képviselő nem szavazott Ursula von der Leyenre, miközben már a korábbi nyilatkozatokból tudni lehetett, hogy a szélsőjobb és a szélsőbal ellene készült voksolni, és ellene foglalt állást a zöld frakció is – írta a BruxInfo. A többség eléréséhez jól jött az olasz 5 Csillag és a lengyel Jog és Igazságosság pártokhoz tartozó képviselők támogatása, az első számítások szerint az előbbiek 14, az utóbbiak 26 vokssal segítették az elnökké választást.

A magyarok közül a szocialista Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton szavazott a német jelölt ellen, a többiek támogatták. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő azt mondta, a Fidesz-KDNP tizenhárom képviselőjének szavazatával támogatta a jelölt megválasztását, ami azt mutatja, hogy ezen szavazatok nélkül nem lenne elnök Ursula von der Leyen.

Az 1992-es maastrichti szerződés vezette be, hogy a tagállamok kormányainak konzultálniuk kell az EP-vel, mielőtt megnevezik jelöltjüket a testület élére, ahogy azt is, hogy az EP jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a bizottságot, mint testületet. Az 1997-es amszterdami szerződés óta a tagállamok európai bizottsági elnökjelöltjének meg kell szereznie az EP jóváhagyását, magáról a bizottsági elnökről szó szerinti értelemben tehát azóta szavaz az EP.

1994-ben tehát még a bizottságról döntöttek, így kapott bizalmat szoros voksoláson Jacques Santer elnökként. A mostanihoz hasonlóan kis különbség 2009-ben volt, akkor José Manuel Barroso 51,9 százalékkal lett elnök másodszor is - tudtuk meg az EP sajtóirodájától.

Korábbi bizottsági elnöki szavazások:

  • 2014. július 15. Jean-Claude Juncker 422 igen, 250 nem, 47 tartózkodás
  • 2009. szeptember 16. José Manuel Barroso (II. Barroso-bizottság) 382-219-117
  • 2004. július 22. José Manuel Barroso (I. Barroso-bizottság) 413–251–44
  • 1999. május 5. Romano Prodi 392–72–41
  • 1994. július 21. Jacques Santer (testületként) 260–238–23
Címlapról ajánljuk
Közlekedési tarifák, menetrendek – szavazásdömping az Országgyűlésben

Közlekedési tarifák, menetrendek – szavazásdömping az Országgyűlésben

Miután az Országgyűlés megszavazta a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását, újabb kérdésekről is döntött az uniós pénzek hazahozatala kapcsán: például országos közlekedésszervező jön létre, amely dönt a tarifákról, menetrendekről, egy másik szervezet feladata pedig a járművek beszerzése lesz. Megkezdődött az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló javaslat vitája. Benyújtották közben a szakképzési centrumokban a kancellári munkakört január 1-jével megszüntető törvénymódosítást is az Országgyűlésnek.

Karácsony Gergely merész javaslata: valamennyi víz legyen ingyen, de aztán...

Visszakéri a vízdíjak meghatározásának jogát a főpolgármester, mondván: a 13 éve nem emelkedő vízdíjak mellett elöregedett a csőhálózat. Budapest vízellátása stabil, de hogy ez így is maradjon, nem szabad pazarolnunk most, a rekordalacsony vízállás és az újabb hőhullám idején – hívja fel a figyelmet Karácsony Gergely.
Dél-koreai zuhanás után fellélegzés az európai tőzsdéken

Dél-koreai zuhanás után fellélegzés az európai tőzsdéken

A befektetők elsősorban a felpörgő negyedéves gyorsjelentési szezonra és a közel-keleti helyzet alakulására figyelhetnek ma is. A piaci feszültséget fokozza, hogy a következő napokban az Amazon, a Meta Platforms, a Microsoft és az Apple is közzéteszi negyedéves eredményeit. A chiprészvények kilátásai szempontjából kulcsfontosságú, hogy a nagy felhőszolgáltatók továbbra is fenntartsák jelentős beruházási kiadásaikat – még akkor is, ha maguk a technológiai óriásvállalatok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek.  Ázsiában a dél-koreai Kospi ma 10 százalékot zuhant, miután az indexben jelentős súllyal szereplő Samsung és SK Hynix részvényei is meredeken estek. Európában egyelőre kifejezetten pozitív a hangulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×