Infostart.hu
eur:
363.77
usd:
314.21
bux:
150110.32
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez volt az eddigi legszorosabb EB-elnöki szavazás

Ursula von der Leyen a szükségesnél kilenccel kapott több szavazatot kedden az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlament képviselői 383 szavazattal, 327 ellenében, és 22 tartózkodás mellett támogatták a német politikus európai bizottsági elnöki megválasztását, vagyis az igenek 51,3 százalékát kapta meg.

Az első számítások szerint legalább negyven néppárti és ötven szocialista képviselő nem szavazott Ursula von der Leyenre, miközben már a korábbi nyilatkozatokból tudni lehetett, hogy a szélsőjobb és a szélsőbal ellene készült voksolni, és ellene foglalt állást a zöld frakció is – írta a BruxInfo. A többség eléréséhez jól jött az olasz 5 Csillag és a lengyel Jog és Igazságosság pártokhoz tartozó képviselők támogatása, az első számítások szerint az előbbiek 14, az utóbbiak 26 vokssal segítették az elnökké választást.

A magyarok közül a szocialista Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton szavazott a német jelölt ellen, a többiek támogatták. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő azt mondta, a Fidesz-KDNP tizenhárom képviselőjének szavazatával támogatta a jelölt megválasztását, ami azt mutatja, hogy ezen szavazatok nélkül nem lenne elnök Ursula von der Leyen.

Az 1992-es maastrichti szerződés vezette be, hogy a tagállamok kormányainak konzultálniuk kell az EP-vel, mielőtt megnevezik jelöltjüket a testület élére, ahogy azt is, hogy az EP jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a bizottságot, mint testületet. Az 1997-es amszterdami szerződés óta a tagállamok európai bizottsági elnökjelöltjének meg kell szereznie az EP jóváhagyását, magáról a bizottsági elnökről szó szerinti értelemben tehát azóta szavaz az EP.

1994-ben tehát még a bizottságról döntöttek, így kapott bizalmat szoros voksoláson Jacques Santer elnökként. A mostanihoz hasonlóan kis különbség 2009-ben volt, akkor José Manuel Barroso 51,9 százalékkal lett elnök másodszor is - tudtuk meg az EP sajtóirodájától.

Korábbi bizottsági elnöki szavazások:

  • 2014. július 15. Jean-Claude Juncker 422 igen, 250 nem, 47 tartózkodás
  • 2009. szeptember 16. José Manuel Barroso (II. Barroso-bizottság) 382-219-117
  • 2004. július 22. José Manuel Barroso (I. Barroso-bizottság) 413–251–44
  • 1999. május 5. Romano Prodi 392–72–41
  • 1994. július 21. Jacques Santer (testületként) 260–238–23
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter újra bejelentkezett Paksról: kritikus napok következnek

Magyar Péter újra bejelentkezett Paksról: kritikus napok következnek

A kormányfő továbbra is „Dunai hajós” üzemmódban, hétfő este is töltött egy videót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Száguld a Micron és a Sandisk, ütötték a 4iG-t

Száguld a Micron és a Sandisk, ütötték a 4iG-t

Emelkedéssel indították a hetet az ázsiai részvénypiacok, a japán és a kínai tőzsdék erősödését elsősorban a technológiai vállalatok támogatták. A befektetői hangulatot javította, hogy a gyengébb amerikai makroadatok mérsékelték a Fed közeli kamatemelésével kapcsolatos várakozásokat, a befektetők a friss kínai adatokra és a Hormuzi-szoros körüli geopolitikai fejleményekre figyelnek. Az európai és az amerikai részvénypiacokon kis elmozdulásokkal indult a hét, jól teljesítenek viszont a chipgyártó cégek, nagyot ugrott a Micron és a Sandisk árfolyama is. A magyar piacon a 4iG-ban voltak izgalmak, a cég részvényárfolyama nagyot esett arra, hogy a kormány átfogó vizsgálatot rendelt el a vállalatcsoport és a magyar állam közötti kapcsolatok feltárására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×