Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez volt az eddigi legszorosabb EB-elnöki szavazás

Ursula von der Leyen a szükségesnél kilenccel kapott több szavazatot kedden az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlament képviselői 383 szavazattal, 327 ellenében, és 22 tartózkodás mellett támogatták a német politikus európai bizottsági elnöki megválasztását, vagyis az igenek 51,3 százalékát kapta meg.

Az első számítások szerint legalább negyven néppárti és ötven szocialista képviselő nem szavazott Ursula von der Leyenre, miközben már a korábbi nyilatkozatokból tudni lehetett, hogy a szélsőjobb és a szélsőbal ellene készült voksolni, és ellene foglalt állást a zöld frakció is – írta a BruxInfo. A többség eléréséhez jól jött az olasz 5 Csillag és a lengyel Jog és Igazságosság pártokhoz tartozó képviselők támogatása, az első számítások szerint az előbbiek 14, az utóbbiak 26 vokssal segítették az elnökké választást.

A magyarok közül a szocialista Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton szavazott a német jelölt ellen, a többiek támogatták. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő azt mondta, a Fidesz-KDNP tizenhárom képviselőjének szavazatával támogatta a jelölt megválasztását, ami azt mutatja, hogy ezen szavazatok nélkül nem lenne elnök Ursula von der Leyen.

Az 1992-es maastrichti szerződés vezette be, hogy a tagállamok kormányainak konzultálniuk kell az EP-vel, mielőtt megnevezik jelöltjüket a testület élére, ahogy azt is, hogy az EP jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a bizottságot, mint testületet. Az 1997-es amszterdami szerződés óta a tagállamok európai bizottsági elnökjelöltjének meg kell szereznie az EP jóváhagyását, magáról a bizottsági elnökről szó szerinti értelemben tehát azóta szavaz az EP.

1994-ben tehát még a bizottságról döntöttek, így kapott bizalmat szoros voksoláson Jacques Santer elnökként. A mostanihoz hasonlóan kis különbség 2009-ben volt, akkor José Manuel Barroso 51,9 százalékkal lett elnök másodszor is - tudtuk meg az EP sajtóirodájától.

Korábbi bizottsági elnöki szavazások:

  • 2014. július 15. Jean-Claude Juncker 422 igen, 250 nem, 47 tartózkodás
  • 2009. szeptember 16. José Manuel Barroso (II. Barroso-bizottság) 382-219-117
  • 2004. július 22. José Manuel Barroso (I. Barroso-bizottság) 413–251–44
  • 1999. május 5. Romano Prodi 392–72–41
  • 1994. július 21. Jacques Santer (testületként) 260–238–23
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×