eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Bizottság (EB) következő elnökének jelölt Ursula von der Leyen német védelmi miniszternek (k) gratulál David-Maria Sassoli, az Európai Parlament olasz elnöke (j), miután a parlament megválasztotta a tisztségre a strasbourgi plenáris ülésén 2019. július 16-án. A képviselők 383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett támogatták a kereszténydemokrata politikus bizottsági elnöki kinevezését.
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Így szavazták meg az Európai Bizottság új elnökét

Egy demokráciában a többség, az többség - reagált a szoros eredményt firtató újságírói kérdésekre Ursula van der Leyen. Mindössze kilenc szavazattal kapott többet a német politikus, mint amennyi minimálisan kellett a megválasztásához. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerint a fideszes voksok nélkül ez a többség nem lett volna meg.

Megkezdődik a munka egy erős és egységes Európai Unió megteremtése érdekében, a belső harcok helyett a közös kihívások leküzdésére kell összepontosítani - jelentette ki Ursula von der Leyen, miután megválasztották az Európai Bizottság következő elnökének kedd este Strasbourgban.

A szavazás eredményének kihirdetése után láthatóan megkönnyebbült von der Leyen későbbi sajtótájékoztatóján leszögezte, klímabarát EU-t kíván teremteni, amely a polgárokat szolgálja, gazdaságilag erős, illetve a jogállamiság és a demokrácia tiszteletén alapul. Rámutatott, hogy mindig Európáért szeretett volna dolgozni, ezért olyan érzés ez számára, mint a hazatérés. Hozzátette, Brüsszelben, valamint Strasbourgban fogja tölteni a nyarat, hogy felkészüljön az új feladatára.

A szoros eredménnyel kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy "demokráciában a többség, az többség", és

ez jó kezdőpontnak számít, minthogy két héttel ezelőtt még nem ismerte őt a képviselők egy jelentős része.

Mint arról korábban az Infostart beszámolt, a szavazás titkosan zajlott, így teljes bizonyossággal sosem fog kiderülni, melyik frakció és melyik képviselő hogyan szavazott, az viszont a nyilatkozatok alapján bizonyosnak tűnik, hogy

az MSZP-s Ujhelyi Istvánt és a jobbikos Gyöngyösi Márton leszámítva a másik 19 magyar EP-képviselő megszavazta Ursula von der Leyent a bizottság elnökének, vagyis

a konzervatív politikusra szavazott a 13 fideszes képviselő, a négy DK-s, és a két momentumos is.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő erről az InfoRádiónak azt mondta: az Európai Néppárt (EPP) magyar nemzeti delegációja megelőlegezett bizalom mellett támogatta szavazataival, de határozott elvárásokkal van az Európai Bizottság új elnöke iránt, akivel esély nyílik egy kiegyensúlyozottabb és józanabb európai uniós politikára.

A szocialista Ujhelyi István szintén az InfoRádióban azzal indokolta azt, hogy nemmel szavazott, hogy antidemokratikusnak tartja, és nem ért egyet a bizottság új elnökének jelölési módjával, ugyanakkor úgy véli, Ursula von der Leyen nem okoz majd örömet a Fidesz-KDNP-nek, mert az, amit a német politikus képvisel, szöges ellentétben áll Orbán Viktor programjával.

A tagállamok vezetői által Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikust mandátuma november 1-jén kezdődik és öt évig tart. A szavazást követően David Sassoli, az EP új elnöke gratulált az eredményhez, és kiemelte,

rendkívül fontos időszak következik most, elő kell készíteni a biztosjelöltek meghallgatását.

"A következő néhány év nagyon fontos az Európai Unió jövője szempontjából, a feladatot csak akkor oldhatjuk meg sikeresen, ha szoros és teljes együttműködésben dolgoznak együtt az intézményeink" - fogalmazott.

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke most hivatalos levélben kéri majd fel a tagországok vezetőit, hogy tegyenek javaslatot a brüsszeli testület tagjaira. A biztosjelöltek meghallgatására szeptember 30. és október 8. között kerül sor az EP illetékes bizottságaiban. Ezután a parlamentnek a teljes biztosi testületet meg kell választania, ami várhatóan az október 21-24-i plenáris ülésen lesz.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×