Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap bejelentette, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésben.

"Tükörválaszt fogunk adni. Amerikai partnereink bejelentették, hogy felfüggesztik részvételüket a szerződésben, és mi is felfüggesztjük azt"

- jelentette ki Putyin a Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszterrel megtartott tanácskozásán.

Az elnök utasítást adott arra, hogy az orosz fél szüntesse be tárgyalási kísérleteit az INF-szerződéssel kapcsolatban. A közepes és rövid hatótávolságú rakéták korlátozásának ügyében javaslataik "az asztalon maradnak, az ajtó nyitva áll a tárgyalás előtt. "Mindezzel együtt arra kérem mindkét tárcát, hogy ne kezdeményezzen tárgyalásokat ezzel a problémával kapcsolatban" - mondta.

"Megvárjuk, amíg partnereink megérnek arra, hogy egyenjogú, tartalmas párbeszédet folytassanak velünk

ebben a számunkra, a partnereink és az egész világ számára is nagyon fontos témában"

- tette hozzá.

Putyin kijelentette: Moszkva évek óta tárgyalásokat szorgalmaz a leszerelés minden aspektusával kapcsolatban, de partnerei nem támogatják kezdeményezéseit, hanem ürügyeket keresnek a nemzetközi biztonság meglévő rendszerének lebontására.

Oroszország az INF-szerződésben való részvételének felfüggesztése után új fegyverzeteket fog kifejleszteni - közölte -, mindezt anélkül, hogy növelné katonai költségvetését és bekapcsolódna a fegyverkezési versenybe. Putyin jóváhagyta Sojgu védelmi miniszter kezdeményezését, hogy az orosz haderő kezdje meg a Kalibr típusú, tengeri indítású manőverező repülőgépek szárazföldi változatának és egy szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétának a kifejlesztését.

Közölte, hogy

Oroszország nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat Európába és a világ más régióiba sem, amíg az Egyesült Államok nem tesz így.

Sojgu ismételten az INF-szerződés megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat.

Kilépés

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy az Egyesült Államok megkezdi kivonulását az INF-egyezményből, és szombattól felfüggeszti a szerződésből eredő kötelezettségvállalásait. Donald Trump elnök pedig úgy fogalmazott, hogy a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Kölcsönös vádaskodás

Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével - amely az Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazza - megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Kína reagált

Washington tárgyaljon Moszkvával ahelyett, hogy kilép a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésből - közölte szombaton a kínai külügyminisztérium. A tárca egyben hangsúlyozta: kizárt egy olyan multilaterális megállapodás, amely az INF-szerződés helyébe lépne. Az Egyesült Államok pénteki kilépése az INF-ből kedvezőtlen következményekkel járhat - írták a nyilvánosságra hozott dokumentumban.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint Kínának van a világon a negyedik legjelentősebb nukleáris arzenálja, mintegy 280 atomtöltete.

Az Egyesült Államoknak 6450, míg Oroszországnak 6850 ilyen eszköze van. Peking ugyanakkor sokat költ nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek kifejlesztésére.