Trump-kormányzat élénk figyelemmel kíséri azokat az európai törekvéseket, melyek célja olyan alternatív fizetési mechanizmus létrehozása, melynek révén könnyebbé válik Iránnal üzletelni, ugyanakkor elkerülhető az Egyesült Államok Iránra kivetett szankcióinak megsértése - írta az AP hírügynökség hétfői elemzésében.

A Fehér Ház figyelmeztette az európai országokat, hogy ha megpróbálják megkerülni az Irán elleni amerikai szankciókat, kemény büntetésre és pénzbírságra számíthatnak.

Az Európai Unió ennek ellenére is tartja magát tervéhez, azonban ha azt sikerül megvalósítani, még feszültebbé válhatnak az európai-amerikai kapcsolatok.

Maja Kocijancic, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselőjének, Federica Mogherininek a szóvivője a múlt héten közölte, az alternatív rendszer előkészítése "előrehaladott szakaszban" van. Hozzátette azt is, bíznak benne, hogy hamarosan bejelenthetik a rendszer elindítását.

Egy, az AP-nek névtelenül nyilatkozó magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben ki fogja kényszeríteni a szankciókat, és akik aláássák azokat, elszámoltathatóak lesznek amiatt.

Tom Cotton, Arkansas állam republikánus szenátora még határozottabban fogalmazott: "Dönteni kell, hogy az európaiak Iránnal vagy az Egyesült Államokkal üzletelnek. Remélem, európai szövetségeink bölcsen választanak".

Németország, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok is részese volt annak az Iránnal kötött 2015-ös egyezménynek, amely garantálni hivatott, hogy az iráni atomprogram kizárólag békés célokat szolgáljon az Irán elleni nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe.

Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonul a nemzetközi megállapodásból, azzal az indokkal, hogy az amerikai kormány megítélése szerint Irán nem tartja be kötelezettségeit.

Teherán tagadja, hogy nukleáris fegyverek előállítására törekedne, és továbbra is tartja magát a megállapodáshoz - ahogyan a többi részes fél is, az Egyesült Államokat kivéve.

A szankciók visszaállításával az amerikai kormányzat célja a lehető legnagyobb nyomásgyakorlás az iráni rezsimre, hogy az jelentősen változtasson hozzáállásán a ballisztikus rakétákat, a helyi fegyveres csoportok pénzelését, valamint az emberi jogok megsértését illetően. Az újra bevezetett szankciók egy része 2018 augusztusában, másik része pedig 2018 novemberében lépett életbe, utóbbi érinti az iráni bankokat, a hajózást és az energetikai szektort, embargóval sújtva az olajexportot.

Az alternatív fizetési rendszer létrehozására irányuló európai törekvések azonban több okból is aggodalommal töltik el az amerikai kormányzatot - mondta el egy névtelenségét kérő, Trump-kormányzaton kívüli amerikai tanácsadó.

Hosszú távon az Egyesült Államok egyfelől attól tart, hogy az alternatív fizetési mechanizmus elég sikeres lehet ahhoz, hogy versenyre keljen a SWIFT nemzetközi bankközi tranzakciós rendszerrel. Másfelől az aggasztja az Egyesült Államokat, hogy más országok is az európai rendszeren keresztül hajthatnak végre tranzakciókat, kijátszva az amerikai szankciókat. Harmadrészt, bár az európaiak azt jelezték, a rendszert csak humanitárius célú tranzakciókra használnák, az Egyesült Államok attól tart, hogy az felhasználható lehet nem humanitárius célú tranzakciókra is, az amerikai szankciók megkerülésére.

Marco Rubio floridai republikánus szenátor kiemelte, hogy ellenzik az effajta törekvéseket, különösen azért, mert a humanitárius jellegű kivételeket az amerikai szankciós rendelkezések is tartalmazzák.

Az iráni atomprogramról szóló megállapodás aláíró tagjai - az egyezményből egyoldalúan kilépett Egyesült Államok kivételével - 2018 szeptemberében fogadtak el közös nyilatkozatot arról, hogy elkötelezettek egy fizetési mechanizmus létrehozásában, hogy folytassák kereskedelmüket Iránnal. A nyilatkozatban az aláíró tagok üdvözölték a gyakorlati javaslatokat egy különleges célú gazdasági egység (SPV) létrehozására az iráni exporttermékek, köztük az olaj kifizetése érdekében. Európai diplomaták akkor azt mondták, hogy az SPV által egy cserekereskedelmi rendszert hoznának létre - hasonlót ahhoz, amilyet a Szovjetunió használt a hidegháború idején -, hogy az iráni olajat európai termékekre cseréljék pénzforgalom nélkül.