Infostart.hu
eur:
384.9
usd:
331.88
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Luga gyakorlótér, 2017. szeptember 19.Az orosz védelmi minisztérium által közreadott kép egy Iszkander-M taktikai rakétáról a Zapad (Nyugat) 2017 elnevezésű orosz-fehérorosz hadgyakorlaton az oroszországi Leningrád régióban lévő Luga gyakorlótéren 2017. szeptember 18-án. A szeptember 14. és  20. megrendezett, védelmi és terrorelhárító hadgyakorlaton 12 700 katona és 680 harcjármű, 70 repülőgép és 10 hajó vesz részt, Fehéroroszországban és Oroszország három régiójában. Az Iszkander-M rakéta képes egyszerre két - egymástól akár 500 km távolságra levő - különböző célpont találatára egy perces időtávolsággal. Minden rakéta irányított a célpontig, ezért útvonalát nehezen tudja előre jelezni az ellenfél. (MTI/EPA/Konsztantyin Alis/Orosz védelmi minisztérium)
Nyitókép: MTI/EPA/Konsztantyin Alis/Orosz védelmi minisztérium

Veszélyes orosz-amerikai fegyverkezési verseny indulhat el a szakértők szerint

Az Egyesült Államok hónapokon belül felmondhatja az 1987-es kulcsfontosságú rakétaegyezményt, amely a középhatóságú, nukleáris töltettel felszerelt rakéták terjedését akadályozta Európában. Washington szerint Oroszország megsérti az megállapodást és ezért fordít hátat az alkunak.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tervezett pénteki bejelentése szerint „nem sikerült megmenteni” a középhatótávolságú nukleáris fegyverzetekről (INF) szóló egyezményt, amelyet a hidegháború végén Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár írt alá.

A megállapodás tiltja, hogy a felek (így a jogutód Oroszország is) középhatótávolságú, olyan, földi indítású atomrakétákat és cirkálórakétákat tartsanak hadrendben Európában, amelyek 500 és 5 és félezer kilométer közötti távolságra képesek elrepülni.

Az amerikaiak szerint az oroszoknak a Baltikumban található, kalinyingrádi enklávéba telepített Iszkander-M rakétái ilyen fegyverek és ezzel Moszkva megsérti az egyezményt. Az oroszok viszont azt állítják, hogy a rakéta hatótávolsága nem éri el az 500 kilométert.
Az orosz Iszkander-m harcászati-taktikai rakétarendszer elemei a harmadszor megrendezett Nemzetközi Haditechnikai Fórumon a Moszkvai területen fekvő Alabinóban 2017. augusztus 22-én. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)
Az orosz Iszkander-m harcászati-taktikai rakétarendszer elemei a harmadszor megrendezett Nemzetközi Haditechnikai Fórumon a Moszkvai területen fekvő Alabinóban 2017. augusztus 22-én. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)

Az amerikai vezetés szerint az oroszok még több 9M729 kódnevű cirkálórakétát telepítettek – immár 4-re nőtt az ilyen hadosztályok száma a korábbi háromról – mondta egy név nélkül nyilatkozó amerikai illetékes, hírszerzési forrásokra hivatkozva.

Az orosz Szövetségi Biztonsági és Védelmi Tanács csütörtöki ülésén viszont az hangzott el, hogy az amerikaiak új tűzérségi fegyvere, amely 1,6 ezer kilométerre képes ellőni, megsérti az egyezményt.

Donald Trump amerikai elnök még októberben közölte, hogy Amerika felmondja az egyezményt az állítólagos orosz jogsértő magatartás miatt.

"Oroszország több éve megsérti az egyezményt, de nem hagyjuk nekik, hogy olyan fegyvereket építsenek, amilyeneket nekünk nem szabad"

– mondta és hozzátette: az Egyesült Államok is rakétafejlesztésbe kezd, ha Moszkva nem hátrál meg.

Ezt követte Pompeo december 5-i bejelentése, hogy Washington 60 napon belül felfüggesztik az egyezményt. Az oroszok erre közölték, hogy ellenlépésket tesznek és a felek közötti megbeszélések a héten véglegesen zátonyra futottak.

Pompeo mostani bejelentése nyomán egy hathónapos folyamat indul el, amelynek végén az Egyesült Államoknak el kell döntenie, hogy véglegesen kivonul-e a paktumból – ha akkor úgy érzi, hogy az oroszok mégis elget tesznek a megállapodásnak, visszatérhet az egyezményhez.

Elemzők szerint a mostani lépés veszélyes fegyverkezési versenyt indíthat be.

Közben a Trump-kormányzat bejelentette, hogy újfajta, kis hatóerejű taktikai atomfegyver fejlesztésébe kezdett, amivel úgymond Oroszországot próbálja visszatartani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Négy éve történt a XXI. század legdurvább vulkánkitörése

Négy éve történt a XXI. század legdurvább vulkánkitörése

A csendes-óceáni Tonga közelében található, víz alatt megbúvó Hunga vulkán 2022. január 15-én hatalmas kitörési felhőt hozott létre, ami egy órán belül elérte a magaslégkörben lévő sztratoszférát, a felső ernyő részének kiterjedése pedig 400 kilométer volt. Harangi Szabolcs, a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője felidézte, pontosan mi történt négy évvel ezelőtt, továbbá arra is kitért, tudományos szempontból milyen tanulságai voltak az akkori történéseknek.

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×