Tálas Péter elmondta: az Egyesült Államok és Oroszország is elkezdi fejleszteni a közepes hatótávolságú rakétáit. Ezt a fegyvertípust egy 1987-es szerződés alapján semmisítette meg a két ország – tette hozzá. Putyin orosz elnök ráadásul olyan fegyver fejlesztését rendelte el, amelyet a rakétavédelmi rendszerek nem tudnak hatástalanítani. Hogy ez sikerül-e Oroszországnak, függ – többek között – a politikai légkörtől és az állam pénzügyi, gazdasági helyzetétől.

Bár Lengyelország jelezte, hogy nem zárja ki, hogy az ország területén telepítenek amerikai rakétákat, a szakértő úgy véli, mindenki igyekszik elkerülni, hogy Közép-Európa a rakétaverseny színtere legyen.

„Nagy kérdés, hogy Lengyelország magatartására mit fognak szólni akár a NATO, akár az EU-s partnerek”

– tette hozzá Tálas Péter.

Mint mondta: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy ebbe a térségbe is kerüljenek nukleáris rakéták, de csak akkor, ha a felek közötti viszony nagyon elmérgesedik. Ez ugyanis komoly összegeket felemésztő védekezést igényelne. Ha Lengyelországba rakétákat telepítenek, Oroszországnak újra kell szerveznie a védelmi rendszerét.

„Egyelőre ezek a bejelentések inkább csak a diplomáciai fenyegetések körébe tartoznak”

– vélekedett a kutatóközpont igazgatója.

A közepes hatótávolságú nukleáris erőket szabályozó INF-szerződést akkor lenne érdemes újratárgyalni, ha az Egyesült Államokon és Oroszországon kívül más országokat is bevonnának – mondta a szakértő, hozzátéve: sokak szerint az orosz fejlesztés elsősorban Kína miatt kezdődött. Ők azonban nem értekeltek abban, hogy egy ilyen szerződést megkössenek.