Infostart.hu
eur:
367.73
usd:
335.15
bux:
143803.98
2026. november 18. szerda Jenő
Moszkva, 2018. május 9.Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter érkezik nyitott autóban a győzelem napi díszszemlére a moszkvai Vörös téren 2018. május 9-én. Oroszországban ezen a napon ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 73. évfordulóját. (MTI/EPApool/Makszim Sipenkov)
Nyitókép: MTI/EPApool/Makszim Sipenkov

Új rakétát fejleszt Moszkva, és Kínát is érdekli ez a "műfaj"

A középhatótávolságú rakétákról szóló szerződés várható amerikai felmondása nyomán új atomrakéták fejlesztésébe kezd Oroszország. Kedden Szergej Sojgu védelmi miniszter kiadta a parancsot: két éven belül építsenek hosszú hatótávolságú hiperszonikus rakétát.

Akik új fegyverkezési versenyre számítottak, azoknak igazuk lehet: azt követően, hogy az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy kilép a középhatóságú rakéták európai telepítését korlátozó szerződésből Moszkva új fegyverek fejlesztését határozta el.

A felek egymást vádolják a hidegháborút lezáró egyik legfontosabb fegyverzetkorlátozási megállapodás lassú kimúlásáért és az mondják: a másik megsérti a rendelkezéseket.

Washington gyakorlatilag ultimátumot adott Moszkvának, hogy semmisítse meg rakétarendszerei és mobil indítóállomásai egyik típusát, mert szerinte a rakéták 500 km-nél távolabb tudnak elrepülni. Az oroszok tesztjein a rakéta 480 km-t tett meg – ami nem keltett bizalmat a nyugatiak körében.

Pompeo amerikai külügyminiszter, majd Trump elnök múlt heti bejelentésére most Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter – sokak szerint a Kreml következő ura – válaszolt. A miniszter a legmagasabb szintű katonai vezetésnek

parancsba adta, hogy 2021-re fejlesszenek ki egy új, földi indítású, hosszú hatótávolságú és nukleáris töltet célba juttatására alkalmas rakétát.

Emellett sürgette, hogy modernizálják a hajókról és repülőkről indítható Kalibr cirkálórakétát, „amely jól szerepelt Szíriában”. Vlagymir Putyin orosz elnök a washingtoni lépésekre válaszul már másnap közölte, hogy Moszkva is feladja az 1987-es INF ratétaszerződést és új fegyvereket dolgoz ki.

A gyakran oroszbarátsággal vádolt Donald Trump amerikai elnök azzal vádolta meg az oroszokat, hogy „büntetlenül” megsértik a rakétaegyezményt és titokban tiltott rakétát fejlesztettek. A Kreml szerint viszont az amerikaiak másképp növelték a fenyegetést: először a vitatott rakétavédelmi rendszerrel, majd a drón-kapacitások növelésével.

Oroszország mellett Kínát is érdeklik a középhatótávolságú rakéták, amelyek 500 és 5 és félezer kilométeres táv megtételére képesek és az orosz-amerikai egyezmény felmondása után Peking is hadrendbe állíthat ilyen fegyvereket. Trump kormányzása alatt az Egyesült Államok 1991 óta első ízben maga is hosszú hatótávolságú atomrakétát fejleszt.

A felek emellett azzal ijesztgetik egymást, hogy a hangsebesség akár 27-szeresével repülő, hiperszónikus rakétákat is létre tudnak hozni. Putyin márciusban jelentette be az Avangard cirkálórakéta létét, bár ezt egy animációs filmmel illusztrálta.

Európában közben Franciaország is fejleszt hiperszónikus fegyvert.

Az INF szerződés szétesése nyomán már csak egy amerikai-orosz nukleáris fegyverzetkorlátozási egyezmény marad fenn de az is csak rövid ideig, a 2021-ben lejáró Új Start. Ezt követően elszabadulhat az új fegyverkezési verseny.

A kormány irányvonalát támogató Rosszijszkaja Gazeta című lap közben kardcsörtetve azzal üzent Washingtonnak, hogy közölte: a hiperszónikus fegyver „nem blöff” és 100 megatonnás töltettel ellátott, önvezérlő Poszeidon-torpedók fenyegethetik a jövőben az amerikai partokat. Szakértők szerint ugyanakkor az ilyen fegyvereknek nincs sok értelmük, mert a víz alatti rakétáknál sokkal gyorsabbak a levegőbe fellőtt eszközök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
OTP: végleg véget érhet a lakásárak szárnyalása Magyarországon

OTP: végleg véget érhet a lakásárak szárnyalása Magyarországon

Lassul a hazai lakáspiac, és a szakértők szerint 2027-ben még visszafogottabb működés várható. Az OTP és a zenga.hu elemzői szerint a 2026-ra becsült 130-135 ezres tranzakciószám jövőre akár 120 ezerre is csökkenhet, az árak pedig évente nagyjából 5 százalékkal emelkedhetnek - hangzott el az OTP Csoport évzáró ingatlanpiaci sajtótájékoztatóján szerdán. Budapesten rekordszintű új kínálat mellett visszaesett az eladások száma, a hirdetési árak pedig hónapok óta az 1,5 millió forintos négyzetméterár körül ragadtak. Különösen nagy a szakadék a fővárosi új lakásoknál, hiszen ezeknek kevesebb mint 10 százaléka felel meg az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz program feltételeinek. A jelzáloghitelezés is mérséklődhet, a lakáshitel-forgalom a 2026-ban várt 3000 milliárd forintról 2027-re 2000 milliárd forint körülire eshet vissza. Az OTP Jelzálogbank / OTP Ingatlanpont, illetve a zenga.hu elemzői ehhez a cikkünkhöz is segítséget nyújtottak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×