eur:
410.85
usd:
391.82
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília

Az unió szétesésétől óvtak vezető európai politikusok

Az Európai Unió szétesésétől óvtak vezető európai politikusok a jövő heti, illegális bevándorlással foglalkozó brüsszeli EU-csúcstalálkozó előtt.

"Nem szabad megengedni, hogy a bevándorlási kérdés kezelése az Európai Unió szétveréséhez vezessen" - jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke. Sebastian Kurz osztrák kancellár megismételte felhívását, amely szerint meg kell akadályozni, hogy a menekülthajók egyáltalán eljussanak Európába.

Tajani a német Funke médiacsoport lapjaiban szombaton megjelent nyilatkozatában kijelentette: "Ha minden tagállam csak a saját érdekeit tartja szem előtt, a közösség szét fog esni". Az olasz politikus szerint a menekültkérdés kezelésében

"nem lehet szó nemzeti megoldásokról, európai megoldásra van szükségünk".

Tajani közvetlen felhívással fordult a veszekedő német uniópártokhoz: "Nagyon remélem, hogy a CDU és a CSU megegyezésre jut a menekültpolitikában" - jelentette ki.

"Európa stabilitása Németország stabilitásától függ" - hangsúlyozta Tajani, hozzátéve, hogy ellenzi az uniós belső határokon tervezett intézkedéseket. A megoldás szerinte a külső, nem pedig a belső határok hatékony védelmezésétől függ.

Kurz parkolópályára tenné a kvótákat

Sebastian Kurz is óvott az Európai Unió esetleges szétesésétől. A Bild című német újságnak nyilatkozva az osztrák kancellár felszólította az EU-t, hogy tekintettel a menekültkérdésben kialakult vitára teljes mértékben mondjon le a menekültek tagállamok közötti elosztását célzó törekvéseiről.

"Három éve kellene a menekülteket szétosztani az EU-ban. De mindannyian látjuk, hogy eddig nagyon kevés történt. Ausztria a soros EU-elnöksége alatt arra fog koncentrálni, hogy a menekültelosztási vita parkolópályára tegye, és Európát újra egyesítse" - mondta az osztrák kancellár.

A külső határok biztosítása tekintetében Kurz szerint "a legnagyobb egység tapasztalható az EU-ban". "Meg kell akadályoznunk, hogy a menekülthajók egyáltalán Európába jöjjenek. Azokat a migránsokat pedig, akiknek sikerült bejutniuk, Európán kívül központokban kell elhelyeznünk. Ott biztonságban lehetnek, de nem kapnak semmilyen biztosítékot arra, hogy jólétben élhetnek Közép-Európában" - szögezte le.

Kurz megerősítette Lars Lökke Rasmussen dán miniszterelnök információját, hogy az Európai Unió határain kívül fekvő menekülttáborok felállításán dolgoznak. "Nem akarok egyetlen országot sem megnevezni, de igaz, hogy többek között Dániával olyan védelmi övezetek létrehozásán dolgozunk, ahol az EU-n kívül védelmet és ellátást tudunk biztosítani a menekülteknek" - mondta Kurz.

A dán miniszterelnök szintén a Bildnek nyilatkozva kijelentette: nem számít arra, hogy a vasárnapi brüsszeli "minicsúcs" áttörést fog hozni. "Határozottan többre van szükségünk, mint egy találkozóra. Nem feltétlenül azért, hogy valamiben egyetértésre jussunk, hanem hogy egy megoldást találjunk" - hangsúlyozta Rasmussen.

A nem hivatalos vasárnapi minicsúcson, melyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hívott össze, legkevesebb 16 EU-tagország jelezte részvételét.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×