Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.5
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Genova, 2018. június 15.Matteo Salvini olasz belügyminiszter sajtóértekezlete Genovában 2018. június 15-én. Salvini az olasz és a francia kormány között az illegális bevándorlók ügyében kialakult vitáról beszélt. (MTI/EPA/Luca Zennaro)
Nyitókép: Luca Zennaro

Újabb mentőhajótól tagadta meg a kikötést Olaszország

Az elutasítás után északnak tart és holland lobogó alatt hajózik a Mission Lifeline mentőhajója, több mint 200 migráns van a fedélzeten.

Az olasz belügyminiszter egy újabb civil szervezet mentőhajójának tiltotta meg a kikötést Olaszországban. A holland zászló alatt hajózó vízijármű fedélzetén 224 migránst szállít. Matteo Salvini szerint a hajót a Mission Lifeline nevű német nem kormányzati szervezet tartja fenn, és annak ellenére vette fel a migránsokat Líbia partjainál, hogy az olasz parti őrség utasította: hagyja a mentést az észak-afrikai állam parti őrségére. A líbiai hatóságok rendszerint visszaszállítják a migránsokat az észak-afrikai állam területére. Az olasz belügyminiszter közölte azt is, hogy kapcsolatba lépett a holland nagykövettel, hozzátette:

fedélzeten lévő migránsok "legfeljebb csak képeslapon fogják meglátni Olaszországot".

A Mission Lifeline szerint a mentést nemzetközi vizeken hajtották végre, és kikötési engedélyt kértek a legközelebbi biztonságos kikötőben, de eddig ezt nem adták meg. A segélyszervezet pontos helymeghatározás nélkül hozzáfűzte: jelenleg északnak tartanak. A szervezet 2016 óta 675 embert mentett ki a Földközi-tengeren, eddig a migránsokat mindig más hajóknak adta át, hogy folytathassa a keresést. Ez az első alkalom, hogy kikötési engedélyt kért migránsokkal a fedélzetén.

A civilszervezet szerint félő, hogy hasonló helyzet fog kialakulni, mint az Aquarius mentőhajó esetében.

Olaszország június 10-én megtagadta a francia SOS Mediterranée és az Orvosok határok nélkül civil szervezetek által működtetett, 629 bevándorlót szállító Aquarius mentőhajó kikötését, de Málta sem fogadta a hajót. Az Aquarius sorsa végül két nappal később rendeződött: a migránsokat olasz hajók segítségével átszállították a spanyolországi Valenciába, ahová június 17-én érkeztek meg.

Közben menekülők százainak haláláról számolt be túlélőkre hivatkozva az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.

Az UNHCR szerint 220 migráns fulladt a tengerbe Líbia partjai előtt az utóbbi napokban, és mindössze öt túlélője volt egy kedden történt hajószerencsétlenségnek. A vízi járművel száz migráns tartott Európa felé. Aznap egy gumicsónak is elsüllyedt 130 emberrel a fedélzetén. Ebben a tragédiában 70-en vesztették életüket. Szerdán egy újabb csónak utasait mentették ki a Földközi-tengeren. A megmenekült migránsok arról számoltak be, hogy több mint 50 társuk tűnt el a tengeren.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×