Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
319.31
bux:
151675.83
2026. szeptember 23. szerda Tekla

Nem köthet ki a migránsokat kimentő hajó, százak várakoznak a tengeren

Afrikából érkezett bevándorlók százai vesztegelnek 50 kilométerre az olasz partoktól, mert az új római belügyminiszter megtiltotta, hogy kikössön az őket szállító hajó. Az olaszok azt mondták, hogy a hajóhoz közelebb fekvő Máltának kell beengednie az átkelőket, de a máltai hatóságok szintén nemet mondtak.

Itt az első jele annak, hogy az új olasz kormány hatalomra lépésével radikálisan változhat a menekültekkel és migránsokkal szembeni politika.

Az elmúlt években Olaszország, Málta és Görögország is beengedte kikötőibe a Földközi- és Égei-tengeren átkelőket, most viszont egy 629 embert szállító hajótól megtagadták az olaszok, hogy Sziciliában kikössön, így a hajó 50 kilométerre a partoktól vesztegel.

Matteo Salvini belügyminiszter, a koalíciós kormányban helyet foglaló Liga vezetője szerint mivel a hajó közelebb van a máltai partokhoz, a szomszédos szigetországnak kell beengednie az átkelőket.

Málta viszont ezt elutasította.

Érvelése szerint a migránsokat és menekülteket egy német segélyszervezet hajója szedte fel a tengerről a líbiai partok közelében, így azok az olaszok joghatósága alá tartoznak.

Az SOS Mediterranée nevű segélyszervezet, az Aquarius nevű hajó üzemeltetője közölte, hogy hat különböző mentőakcióban valóban a líbiai partoknál szedték az embereket. 50 ember közel volt ahhoz, hogy megfulladjon, amikor rájuk találtak – mondta az egyik aktivista.

Az akciókban részt vett az olasz haditengerészet, a parti őrség és kereskedőhajók is, és összesen 400 embert küldtek át a segélyszervezet hajójára.

Az ENSZ Menekültügyi Hivatala az „érintett országok és szereplők gyors fellépését” követelte, hogy az Aquariuson tartózkodó migránsok és menekültek „gyorsan és biztonságosan” leszállhassanak a hajóról.

A kimentett emberek között 123 szülő nélkül utazó gyerek is van

– ők az illetékesek szerint Ghánából, Eritreából, Nigériából és Szudánból érkeztek.

Az olasz belügyminisztérium adatai szerint tavaly a legtöbb migráns – 18 ezer fő – Nigériából indult útnak és jutott a Földközi-tengeren keresztül Itáliába. 9-9 ezren Guineából és Elefántcsontpartról, 7 ezren Maliból és szintén 9 ezren a jóval távolabb fekvő Bangladesből érkeztek.

Salvini belügyminiszter vasárnap azt mondta, hogy

„Olaszország nemet mond az embercsempészetre és az illegális migráció nevű üzletre”.

„Málta nem fogad be senkit. A franciák visszafordítják az embereket a határról. A spanyolok fegyverrel védik a határukat. Málta nem mondhat nemet minden kérésre, az Úr közelebb tette Máltát Afrikához, mint Szicíliát” – jegyezte meg vasárnap.

A miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltő Salvini a múlt héten azt mondta, hogy Olaszországnak fokoznia kell a migránsok kitoloncolását, és a menedékkérőket el kell osztani az EU-tagállamok között. Ezt több állam, így Magyarország is elutasítja. Salvini azt is közölte: jogi fellépést fontolgat az átkelőket a tengeren megmentő segélyszervezetek ellen, akiket korábban azzal vádolt, hogy összejátszanak az embercsempészekkel.

Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

A 2023-as mélypontról két év alatt ismét egy százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, első ránézésre tehát határozott fordulat látszik. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb: miközben a magyar részesedés valóban látványosan javult, az ország által elnyert összeg euróban tovább csökkent, a 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény pedig még mindig kevesebb mint fele annak, amit pusztán Magyarország uniós népességi súlya indokolna. A programok között ráadásul szélsőséges eltérések rajzolódnak ki: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet (volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kísérő vitákig), a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben nagyot javított, miközben a kutatási zászlóshajónak számító Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás – derül ki az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft-t (MFOI) által összesített adatokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×