Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Közmunkára a menedékkérőkkel!

Az osztrákok többsége támogatja, hogy a menedékkérők közmunkát végezzenek, azonban megoszlanak a vélemények arról, hogy mindezért kapjanak-e a szociális juttatáson túl kiegészítő összeget is - derül ki a Kurier című lap által bemutatott felmérésből.

Az osztrák OGM közvélemény-kutató mintegy négyszáz ember részvételével végzett vizsgálatot.

A kutatás szerint a válaszadók 90 százaléka támogatja a menedékkérők közmunkavégzését, jellemzően az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek szavazói. Az indokok azonban igen különbözőek. A válaszadók nagy része úgy véli, hogy a menedékkérők szállásért és ellátásért "cserébe" dolgozzanak. A Zöldek szavazói szerint elsősorban társadalmi beilleszkedés miatt fontos a munkavégzésük.

A megkérdezettek fele szerint a közmunkát végző menedékkérőknek járna pluszpénz, negyven százalék azonban ezt elutasítja. Jellemzően az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szavazói ellenzik a külön díjazást, szerintük ugyanis a menedékkérőknek nem is kellene az országban tartózkodniuk. A felmérésben részt vevők többsége a 2,5 eurós óradíjat támogatja.

Az utóbbi napokban vita alakult ki az osztrák kormánypártok és szervezetek között a közmunkát végző menedékkérők díjazásáról és annak mértékéről. A tartományi menekültügyi illetékesek az óránkénti öteurós díjazást javasolták. Wolfgang Sobotka belügyminiszter viszont legfeljebb 2,5, átlagosan 1,7 euró óradíjat adna a menedékérőknek, éppen annyit, mint a polgári szolgálatot végzők kapnak. Az osztrák Gazdasági Kamara vezetője nem támogatja, hogy a menedékkérők a közmunkáért pénzt kapjanak, hiszen - indoklása szerint - szállás és ellátás jár nekik.

Ausztriában augusztus végéig 26 500 menedékkérelmi eljárás indult meg idén. A kormány döntése értelmében 2016-ban legfeljebb 37 500 kérelem nyújtható be az osztrák hatóságokhoz.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×