Elemzők szerint Scholz egynapos látogatása a Kína és a Nyugat közötti viszonyt teszteli. Évek óta nőtt a felek közt a feszültség és a megbeszéléseken szóba került Oroszország ukrajnai háborúja, az éghajlatváltozás és a kölcsönös piacra jutás.

A Scholz-cal folytatott ebéd során Hszi hangsúlyozta, hogy a politikai bizalmat könnyű lerombolni, de nehéz újraépíteni, és mindkét félnek vigyáznia kell rá.

Hszi azt is mondta Scholznak, hogy Kínának és Németországnak tisztelnie kell egymást és vigyáznia kell egymás alapvető érdekeire. Amikor Scholzot a Peking központjában lévő Népek Nagy Csarnokában üdvözölte, Hszi sürgette, hogy a két ország szorosabban működjön együtt a nemzetközi kérdésekben.

Scholz erre úgy reagált hogy jó, hogy mindkét vezető személyesen találkozik a feszült időkben. De aztán – közvetlenül nem, de mégis utalva Kína felemás álláspontjára – Oroszország ukrajnai invázióját említette. Közölte, hogy ez problémákat okoz a szabályokon alapuló globális rend számára.

Scholz később a délután folyamán találkozott Li Ko-csiang leköszönő miniszterelnökkel, és elmondta: egyértelmű, hogy Kína és Németország nem akarja a "szétválást". Lit más vezetőkkel együtt tolta ki a hatalom centrumából Hszi, amikor a pártkongresszuson megdöbbentő módon kivezették a teremből elődjét, Hu Csin-taót.

A Livel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón Scholz elmondta, hogy felvetette Tajvan kérdését. "Az Egyesült Államokhoz és más országokhoz hasonlóan mi is az egy Kína politikát követjük. De ugyanilyen világossá tettem, hogy Tajvan status quójában bármilyen változásnak békésen vagy kölcsönös megegyezéssel kell történnie" - mondta.

Scholzot és küldöttsége tagjait Covid-teszteknek vetették alá, a Reuters küldöttséget kísérő riportere szerint a kínai egészségügyi személyzet vegyvédelmi ruhát viselve ment be a repülőgépbe,

hogy elvégezze a vizsgálatokat.

A történelmi infláció és a fenyegető németországi recesszió közepette Scholz hangsúlyozni kívánja a Kínával való további együttműködés szükségességét. A látogatást megelőzően az EU-n belül és a német kormánykoalícióban kritikák érték a látogatást, főként a Zöld Párt és a liberálisok részéről.

Ezekre a feszültségekre a múlt héten egy olyan ügylet hívta fel a figyelmet, amelyben a kínai Cosco hajózási óriáscég a koalíciós partnerek ellenkezése ellenére megkapta Berlin jóváhagyását egy hamburgi kikötői terminálban való részesedésre. Wang Yiwei, a Renmin Egyetem Európai Tanulmányok Központjának igazgatója megjegyezte: Scholz elődje, Angela Merkel is a kezdetben eléggé doktríner volt (Kínával szemben), de aztán megváltoztatta a hangnemét. Scholz még gyorsabban váltott, de ő nem rendelkezik olyan szilárd belpolitikai pozícióval, mint Merkel" – tette hozzá. A találkozó hírét a brit Telegraph úgy kommentálta: Berlinnek választania kell: a nyugattal, vagy Kínával van és „fauszti paktumnak” nevezte a Hszivel való üzletelést.