Magyarország energiaszuverenitását és a fogyasztók biztonságos ellátását a lehető legnagyobb arányban a belföldön elérhető forrásokra érdemes alapozni – olvasható az Energiaügyi Minisztérium közleményében.

Mint írják: a koncessziós eljárások a hazai ásványvagyonban rejlő lehetőségek költséghatékony kiaknázását, az importkitettségek csökkentését célozzák. A gáz és olaj kutatásának, kitermelésének lehetősége az idei körben is húsz évre nyerhető el. A kötelezettségek teljesítése esetén az eredeti időtartam legfeljebb a felével új pályázat nélkül meghosszabbítható lesz.

A hét területre szóló pályázati felhívások keddtől érhetők el a kormányzati honlapon.

Az Energiaügyi Minisztérium 2024-ben öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat.

A tavaly megkötött szerződések alapján a nyertesek hat lelőhelyen, Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási térségében láttak hozzá a szénhidrogének kutatásához – emlékeztettek a közleményben. A kedvező tapasztalatok birtokában a tárca további helyszíneken teremt lehetőséget az ország önellátási képességeit fokozó kitermeléshez.

A 2019 előtti hét hasonló eljárás nyomán több mint 30 területre kötöttek szénhidrogén és geotermikus energia szerződéseket. A koncessziós díjakból és bányajáradékokból több tízmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek – jelezte a tárca.

A pályázati lehetőség az iparági beruházások élénkítésével növeli a belföldi kitermelést. 2025-ben mintegy 1,17 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a hazai mezőkből, ezzel a tavalyi az évszázad legerősebb éve volt.

A múlt évben 2 milliárd köbmétert közelítő hazai földgáz-kitermelés pedig legutóbb 2013-ban alakult kedvezőbben. A koncessziós eljárások az elért eredmények megtartását, a további előrehaladást szolgálják – írta közleményében az EM.