Az egész ügy körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a NIS jelenlegi többségi tulajdonosa, az orosz Gazprom és leányvállalata, a Gazpromnyefty amerikai szankciós listára került. A szerbek ezt követően több ízben kaptak haladékot arra, hogy eltávolítsák az orosz tőkét az olajtársaságból, de múlt év novemberében végül le kellett állítani a finomítót. A tavalyi év végén sok szó esett arról, hogy mekkora problémát okozhat Szerbiában az egyetlen finomító leállása; a Mol növelte is a Szerbiába irányuló üzemanyag-exportját – mondta az InfoRádióban Hortay Olivér, aki szerint nagy „fellélegzést” jelent, hogy minap újraindult az üzem, mert már a stratégiai tartalékaikat használták fel a szerbek.

A szakember elmondása szerint komoly problémát okozott Belgrádnak, hogy nem tudtak olajat vásárolni a Janaftól a horvátországi Adria-kőolajvezetéken keresztül az amerikai szankció miatt.

2025. december 31-én azonban az OFAC különleges licencet adott ki a vállalat számára, amely 2026. január 23-áig lehetővé teszi az operatív tevékenységek folytatását. Ezt követően viszont kérdésessé válik, hogy mi lesz a finomító további sorsa, – jegyezte meg Hortay Olivér, arra is emlékeztetve, hogy az Egyesült Államok hozzájárult ahhoz, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat 2026. március 24-ig tárgyaljon a kőolaj-finomítója orosz tulajdonban lévő vagyonrészének értékesítéséről.

A szerbek már korábban jelezték, hogy nem szeretnék államosítani a finomítót; egyes elemzői vélemények szerint azért, mert nincs elegendő forrásuk, hogy megvásárolják az orosz fél tulajdonrészét, de a szerb kormány hivatalos kommunikációja szerint azért, mert nem tartják ez jó megoldásnak a helyzet rendezésére. Sajtóinformációk alapján az elmúlt hónapokban több vállalat is érdeklődött, hogy megvásárolná a NIS-t, és momentán úgy tűnik, hogy a magyar Mol került ehhez a legközelebb; ezt erősíti, hogy a múlt héten a magyar külgazdasági és külügyminiszter és a szerb energiaügyi miniszter is nyilatkozott az olajvállalat kapcsán. Bár

azt kommunikálták, hogy a múlt hét végéig pont kerülhet a tranzakció végére, ez egyelőre nem történt meg, de Hortay Olivér szerint a következő órákban, napokban kiderülhet, hogy sikerült-e a Molnak megvásárolni a finomítót.

A Molon kívüli érdeklődőkről nincsenek hivatalosa információk; a magyar cégről azért tudni, mert mind a szerb, mind a magyar kormányzati források, illetve maga Mol is megerősítette a hír, de való igaz, hogy lehetett arról olvasni a sajtóban, hogy az Emirátusokból, illetve más nagy régiókból is voltak érdeklődők, de olyan komoly érdeklődőről, mint a Mol, nem tudni – tette hozzá a szakértő.

Miért lehet jó üzlet?

Az első és legfontosabb, hogy amennyiben az amerikaiak és az oroszok is jóváhagyják a tranzakciót, akkor Szerbia üzemanyag-ellátása biztonságba kerülne, de a Mol regionális pozíciója is jelentősen javulna, ami egy komoly növekedési lépcsőfokot jelentene, miután a körülbelül 2000 kútból álló hálózata 2400-2500-ra bővülne, valamint az évi 14 millió tonnás finomítói kapacitása 5 millió tonnával növekedne – magyarázta – mondta Hortay Olivér.

Szintén jelentős hozzáadott érték lenne a szakértő szerint, hogy a tranzakció révén a Molnak jelentősen javulna a tárgyalási pozíciója a horvát Janaffal szemben, ami jelenleg Szerbiát és a magyar–szlovák irányt látja el, vagyis a Mol így egyedüli vásárlóként léphetne föl a horvát vállalattal szemben. Mindez az eredményezheti, hogy csökkenhetnek a szállítási költségek, a méretgazdaságosság miatt

olcsóbban lehet üzemanyagot, olajtermékeket előállítani, ami a fogyasztóknak is kedvező hír

– fogalmazott.

Hírek szerint a Mol termékvezetékkel kötné össze a százhalombattai finomítót az újvidéki logisztikai központtal és a szóban forgó pancsovai olajfinomítóval. Ezzel kapcsolatban Hortay Olivér kiemelte:

a gázpiac után az olajpiacon is jelentősen nőne a Molnak, ezen keresztül pedig Magyarországnak a regionális pozíciója.

Emellett tovább erősödne a szerb–magyar együttműködést, ami sok szempontból fontos: egyrészt a szerbek gázt bértárolnak Magyarországon, mi pedig rajtuk keresztül jutunk a beszerzéseink egy meghatározó részéhez, a villamosenergia-piacon pedig egyre nagyobb az összekapcsoltság. Plusz, Szerbiában sok olyan beruházás indul, amiben magyar fél is érintett, tehát látszik, hogy egyre több és több együttműködési szállal kötődünk a szomszédos országokhoz, és ennek geopolitikai, energiapolitikai és gazdaságpolitikai előnyei is vannak – mutatott rá a szakember.