Az ország kétharmadán – a délnyugati részeket leszámítva – a talaj nagyjából 50-100 centi mélységig nedvességben deficites; vannak olyan régiók, például Közép-Magyarország, Kisalföld és Északkelet-Magyarország, ahol 65-70 milliméterrel kevesebb a talaj nedvességtartalma, mint ilyenkor szokásos – ismertette az InfoRádióban Kovács Erik. A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója elmondta, a klímaváltozás miatt a téli időszak jellemzője, hogy egyre több csapadék hullik, de ez az idei szezonban elmaradt, hasonlóan a 2021-2022-es télhez.

A téli csapadék azért jelentős, mert így töltődik fel nedvességgel a talaj mélyebb szintje is, ami nagyon fontos egyrészt a mezőgazdaságnak, másrészt a nyári időszak miatt az erdőgazdálkodásnak. Ha télen nem történik meg a feltöltődés, akkor már egy rövidebb szárazabb periódus is komoly gondokat tud okozni, márpedig a nyáron tendenciaszerűen növekszik a szárazabb napok száma – hívta fel a figyelmet a szakértő. Továbbá ha a talaj nem jut megfelelő mennyiségű nedvességhez a téli és tavaszi időszakban, akkor a növények sem képesek párologtatni nyáron, ami légköri és mezőgazdasági aszályhoz vezet.

"A csapadékhiány nemcsak Magyarországot, hanem Európa nagy részét sújtja, ami majd kihathat a nyári hidrológiai aszályra is, a folyókon és a tavakon is aszály várható" – jegyezte meg Kovács Erik.

Alkalmazkodóképesség

"Magyarország a klímaváltozás jelentette kihívások miatt rengeteg pénzt és humán tőkét fektet a növénynemesítésbe, vetőmag-nemesítésbe, a világelsők közé tartozunk. Mi nemesítjük a fajtáinkat a hőstresszhez, illetve a szárazságstresszhez" – mondta a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Ennek jelentőségét emeli szerinte, hogy a jövőben a felmelegedés várhatóan gyorsulni fog, az időjárási szélsőségek pedig egyre gyakoribbá válhatnak, így az eddig megszokott növényfajták termőterületeinek a kiterjedése csökkenhet, akár el is tűnhetnek a Kárpát-medencében, és új fajták jelenhetnek meg – tette hozzá Kovács Erik, Szerinte erre már most is vannak példák: datolyát, az olívát, a kivit és egyéb citrusféléket egyre nagyobb területen, egyre nagyobb sikerrel termesztenek.

A szakember szerint 35-40 év múlva a mostani kukoricatípus el fog tűnni az Alföldről, már csak azért is, mert nem lesz megfelelő számára a talaj. Ezért is fontos a talaj javítása, pótolva a tápanyagtartalmát, mert azzal mérsékelhetők a károk. Szükség van a szakértő szerint a megfelelő vízgazdálkodásra, öntözőrendszerek kiépítésére, felszín alatti víztározók létesítésére, amire voltak már példák az elmúlt 10-15 évben, de még több pénzt kell majd ezekre áldozni, hogy a mezőgazdaság minél jobban tudjon alkalmazkodni a változó körülményekhez.