eur:
392.8
usd:
369.13
bux:
67289.07
2024. április 13. szombat Ida
Bánki Erik, a Fidesz képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 23-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem várt fideszes nem a globális minimumadóra

Bánki Erik szerint rontaná a versenyképességet.

Tordai Bence ellenzéki képviselő és az Országgyűlés gazdasági bizottság tagja hétfő este számolt be arról, hogy Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke hétfő délután 2 órakor hívott össze egy bizottsági ülést 3 órára, aminek egyetlen napirendi pontja „A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról szóló határozati javaslat (H/.... szám)” megtárgyalása – írja a Portfolio.

A bizottság rövid javaslata a következőképp szól:

„Az Országgyűlés, tekintettel az orosz–ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, továbbá különös tekintettel a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra az alábbi határozatot hozza:

  • Az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elfogadását.
  • Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.”

A lap hozzáteszi, hogy a fentiek arra utalnak, hogy a kormány (igaz, itt a fideszes többségű parlamenti bizottságról van szó) már nem támogatja a globális minimumadó alkalmazását. Pedig tavaly októberben hazánk csalatkozott is a nemzetközi megállapodáshoz.

Bánki Erik hétfő kora délután az MTI-nek is nyilatkozott az ügyben. A fideszes politikus szerint rontaná a versenyképességet az európai uniós irányelv elfogadása a globális minimumadóról. Kifejtette: délutánra összehívta a gazdasági bizottság ülését, amelyen egy határozati javaslatot fog a testület elé terjeszteni azzal a szándékkal, hogy azt fogadják el és továbbítsák az Országgyűlésnek. Ezzel azt szeretné elérni, hogy a parlament hozzon határozatot arról, hogy ellenzi a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását – magyarázta. A politikus azt kifogásolta, hogy a szükséges szakértői munka nem megfelelő ütemben halad. Globális szinten az OECD-nek volt egy kezdeményezése a digitális multinacionális cégek egységes megadóztatásáról, és mivel ezek a cégek „kibújnak az adózási kötelezettség alól”, erről a kezdeményezésről egyetértés van gyakorlatilag minden érintett ország részéről – mondta. Hozzátette: ezt 2023-ban vezették volna be, de legalább egy évet csúszni fog. Közölte: emellett elindult egy másik kezdeményezés a globális minimumadó bevezetéséről, amely már nemcsak a digitális cégekre vonatkozik, hanem valamennyire. Azonban nem lenne jó, ha az alapjavaslatot megelőzné ez a kiegészítő javaslat a globális minimumadóról, amely egyébként nagyban érinti azokat a külföldi vállalatokat, amelyek Magyarországon működnek. Pontosítani kellene a részletszabályokat, amelyek közül a legfontosabb a kettős adóztatás elkerülése, hiszen az elbizonytalanítaná a befektetőket - vélekedett. Kiemelte: erről szól a délutáni bizottsági ülésre benyújtott határozati javaslat, ez alapján fognak majd ott remélhetőleg döntést hozni, utána pedig a parlament kezében lesz a döntési lehetőség a továbbiakat illetően.

Tordai Bence ellenzéki képviselő szerint a villámgyorsan beterjesztett, és csak a helyszínen kiosztott javaslatot a jelen lévő képviselők meg is szavazták, vagyis a parlament elé kerülhet az ügy – írja a Portfolio, ismertetve a javaslat – a bizottság oldalára feltöltött – általános indoklását is.

Emlékezetes, januárban már három uniós tagállam – Magyarország, Lengyelország és Észtország – pénzügyminisztere jelezte, hogy addig nem támogatja a globális minimumadó szabályozás második pillérét (15 százalékos effektív kulcs), amíg az első pillérre vonatkozó tervek amerikai szenátusi elfogadása kétséges, így ezzel az a globális menetrend is veszélybe került, hogy 2023 januártól minden részt vevő tagállamban hatályba lépjenek az új szabályok.

Akkor a hazai Pénzügyminisztérium közleményt is kiadott: a magyar álláspont szerint a szabályok gyors alkalmazása nem mehet a kidolgozottság rovására, az OECD megállapodással összhangban egyidejűleg a digitális cégek adóztatását is kezelni kell és a szabályozás továbbra sem jelenthet adóemelést vagy versenyhátrányt a magyar cégeknek. Voltak olyan feltételezések, hogy a lengyel és a magyar kormány azért feküdt keresztbe a javaslat véglegesítésének, mert az Európai Bizottság blokkolta a megállapodásokat a helyreállítási alapról. Májusban viszont már érkeztek olyan hírek, miszerint Brüsszel kiegyezik az RRF-programban Varsóval és ez előmozdíthatja az alkut a minimumadóról.

Címlapról ajánljuk

A NATO-tagság ígérete helyett mást kínál Ukrajnának Csehország

„Csehország kétoldalú biztonsági megállapodást készít elő Ukrajnával, amelyet májusban vagy júniusban köthetnek meg” – jelentette be Petr Pavel cseh köztársasági elnök a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón. A szlovák külügyminiszter megerősítette, hogy Robert Fico kormánya támogatja az Ukrajna által kezdeményezett júniusi békekonferenciát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.15. hétfő, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke
Az uniós foglalkoztatás és szociálpolitika elmúlt 20 éve

Az uniós foglalkoztatás és szociálpolitika elmúlt 20 éve

A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×