eur:
401.45
usd:
345.61
bux:
97958.26
2025. június 24. kedd Iván
Kiev, Ukraine - August 26, 2013: A collection of well-known social media brands printed on paper and placed on plastic signs. Include Facebook, YouTube, Twitter, Google Plus, Instagram and Tumblr logos.
Nyitókép: pressureUA/Getty Images

Veszélybe kerülhet az uniós megállapodás a techóriások minimális adószintjéről

Magyar, lengyel és észt ellenállás miatt egyelőre nem hozott megállapodást az uniós országok pénzügyminisztereinek egyeztetése a tavalyi OECD-megállapodás azon részéről, amely szerint az óriásvállalatok bizonyos körénél egységesen 15 százalékban minimalizálnák a kivetendő adók mértékét.

Sajtójelentések szerint Bruno Le Maire, az EU féléves elnökségét ellátó francia kormány pénzügyminisztere, aki az EU-huszonhetek keddi ülését vezette, elismerte, hogy egyelőre nem sikerült huszonhetes körben konszenzusra jutni, de reményét fejezte ki, hogy – összhangban az eredeti francia EU-elnökségi törekvésekkel – márciusig ez még összejöhet.

Szakértők emlékeztetnek, hogy adózási kérdésekben EU-szinten konszenzussal döntenek, nincs többségi szavazás, és egyetlen ország ellenállása is kihúzhatja a talajt bármilyen megcélzott EU-döntés alól. A mostani megakadás kapcsán jelentések elsősorban a magyar és a lengyel különvéleményt emelték ki, lévén azokban

olyan fenntartás hangzott el, amelynek orvoslása voltaképpen nem az Európai Unión múlik, és az elvárások teljesülése a következő néhány hétben kevéssé valószínű.

Emlékezetes, hogy Joe Biden amerikai elnök tavaly áprilisban jelezte: Washington kész az amerikai cégek (köztük a hightech óriások) kizárólagos otthoni megadóztatásának a feladására, és helyette egy két lábon álló rendszert javasolt. Egyfelől, bizonyos nagyságrendű globális forgalmon túl az ilyennel rendelkező óriáscégek éves globális profitja után forgalomarányosan minden olyan országban társasági adót szedjenek be, ahol a megelőző évben eladást folytattak. A dolog független attól, hogy a kérdéses cég amúgy fizikailag jelen van-e az adót kivető országban, a lényeg, hogy forgalmazzon ott.

Az első becslések szerint globálisan mintegy száz cég kerülhet ebbe a kategóriába, köztük a legtöbb amerikai információs technológiai óriás (praktikusan a Szilícium-völgy nagy része).

Másfelől Washingtonban a leendő adó minimális mértékéül először egységesen 21, majd végül májusban 15 százalékot javasoltak, aminek a célja amúgy az, hogy elejét vegyék, hogy egyes adóparadicsomokban az amerikai adószint alá vágjanak, és elcsábítsák hazai pályáról az érintett vállalatokat. A 21 százalék még sok országot riasztott, de a 15 százalékos küszöbszint már nem esett messze az OECD-körökben korábban is felmerült lehetséges 13 százalékos egységes minimumszinttől, vagy akár az Írországban alkalmazott 12,5 százalékos társasági adómértéktől.

Mivel a leendő intézkedésnek csak akkor van tényleges hatása, ha a világkereskedelem minden érdemibb résztvevője aláveti magát, ezért fontos fejleménynek számított, hogy

őszre már több mint 130 ország a kezdeményezés mellé állt,

elvezetve oda, hogy októberben meg tudott születni az OECD-megállapodás az említett két lábon álló rendszer bevezetéséről. Hasonló álláspontra jutott a G20-as országcsoport is.

A teljes váltás voltaképpen csak 2023. január 1-jétől esedékes, de ennek előfeltétele, hogy addigra minden résztvevő a leendő új szabályokhoz igazítsa honi szabályozását. A soros francia EU-elnökség ennek jegyében tűzte ki célul, hogy a „francia félév” alatt az EU-huszonhetek körében egységessé teszik a megcélzott óriások esetében alkalmazandó 15 százalékos minimumadó intézményesítését.

Ennek kapcsán azonban, mint kitűnt, bizonyos

sorrendiségi kérdések merültek fel.

Ennek megfelelően a keddi pénzügyminiszteri ülésen a lengyel és a magyar tárca vezetői azzal érveltek, hogy megítélésük szerint mindaddig elhamarkodott a két pillér közül a minimáladó európai uniós bevállalása, amíg nem válik befejezett ténnyé, hogy a „nagyok” valóban áttérnek majd a forgalmazásuk szerinti országok mindegyikében a részarányos adófizetés gyakorlatára.

Márpedig ez utóbbihoz még további technikai megállapodás szükséges OECD-szinten, amihez viszont a kérdésben leginkább érintett államok – mindenekelőtt az Egyesült Államok – formális egyetértése is szükséges.

Szakértők ennek kapcsán emlékeztetnek, hogy Biden ötletének éppen amerikai földön van jelentős ellentábora, ami annyiból érthető, hogy ezzel a lépéssel Washington voltaképpen kiadja az amerikai bejegyzésű óriáscégek kizárólagos amerikai megadóztatásának a lehetőségét.

A Republikánus Párt egyelőre hallani sem akar a dologról, és a demokraták csak a kongresszusban bírnak viszonylag stabil többséggel, a szenátusban kétesélyes, hogy sikerül-e majd átnyomni a kezdeményezést. Márpedig a szükséges törvényhozási felhatalmazás nélkül az elnök keze is meg van kötve.

Francia részről – csakúgy, mint európai bizottsági oldalon – azzal érvelnek, hogy az Európai Uniónak „példát kell mutatnia” az egyezményben részt vevő további országok felé azzal, hogy mielőbb intézményesíti a minimáladó rendszerét. Ezt már csak „az EU-hitelesség” okán fontos lenne meglépni.

Az említett lengyel–magyar különvélemény azonban éppen ezt vitatja. A Financial Times szerint a két miniszter azzal érvelt, hogy „az egyes és a kettes pillér egymástól elválaszthatatlanok”, és ha a másodiknál az EU előreszalad, ezzel úgymond elveszítheti ráhatását arra, hogy az elsőben érintettek is valamennyien beadják a derekukat.

Bruno Le Maire válasza erről az volt, hogy bár a két intézkedés azonos csomag részei, ám vannak jogi különbségek is közöttük, ezért a merev összekapcsolás szerinte nem indokolt.

A kérdésre most az EU-miniszterek következő ülésén fognak majd visszatérni. Sajtójelentések szerint amúgy a lengyel–magyar páros – valamint a részben speciális honi rendszerét féltő észt fenntartás – mellett Málta minisztere is kétségét fejezte ki a minimáladó EU-szintű intézményesítésének a siettetését illetően.

Címlapról ajánljuk
Tóth Norbert napjaink háborúiról: a jelenlegi nemzetközi jogi keretrendszer leépülését látjuk

Tóth Norbert napjaink háborúiról: a jelenlegi nemzetközi jogi keretrendszer leépülését látjuk

Oroszország a saját ukrajnai agressziójának az igazolását láthatja abban, hogy Izrael megelőző csapást mért Iránra, amely háborúvá terebélyesedett, de az InfoRádiónak nyilatkozó nemzetközi jogász szerint a két konfliktus jogi megítélésében legalább annyi a különbség, mint a hasonlóság.

Szakértő: példa nélküli, nagyon furcsa szuperkoalíció alakult Romániában

Bizalmat szavazott a kétkamarás román parlament a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével megalakult, Ilie Bolojan (PNL) vezette koalíciós kormánynak. Az új román kormány terveiről Szakáli István Lorándot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatóját kérdeztük.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.25. szerda, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Tűzszünetet hirdetett Donald Trump, az utolsó pillanatban torpant meg a válaszcsapás - Híreink a Közel-Keletről kedden

Tűzszünetet hirdetett Donald Trump, az utolsó pillanatban torpant meg a válaszcsapás - Híreink a Közel-Keletről kedden

Hétfő este Irán - válaszul a vasárnapi amerikai bombázásokra - rakétacsapást indított az Egyesült Államok katari al-Udeid támaszpontja ellen. Az akcióról Washington előre tudott, veszteségek nem keletkeztek. Hajnalban Donald Trump a Truth Social-ön bejelentette: tűzszünetet kötött Teherán és Jeruzsálem, de a fegyvernyugvás életbe lépése után három és fél órával már szóltak is az izraeli légvédelmi szirénák, mivel Teherán újabb rakétákat indított. Délután Donald Trump elnök újabb tűzszünetet jelentett be. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti harcok legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×