Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.94
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
money
Nyitókép: guinevra/Getty Images

Körvonalak - Így nézhet ki az európai minimálbér

Nyilvánosságra hozta modellszabályait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a globális minimumadóról, és az EU is kiadta irányelvtervezetét a minimumadó unión belüli gyakorlatba ültetéséről - hívta fel a figyelmet a Deloitte nemzetközi üzleti tanácsadó.

A dokumentumok tartalmaznak néhány jelentősebb eltérést a korábbi tervezetekhez képest, de a rendszer koncepciója továbbra is az, hogy a nagy multinacionális vállalatcsoportok adóterhelése elérje a minimum 15 százalékos mértéket minden olyan országban, ahol ezek a cégek jelen vannak. A modellszabályok nem változtatnak azon, hogy abban az esetben, ha egy országban az adott vállalatcsoport tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, akkor a különbözetet - a feltöltési adót - más országok szedhetik be.

A modellszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a feltöltési adót maguk az érintett államok szedjék be. Ha nem élnek ezzel a lehetőséggel, akkor az elsődleges szabály alapján az adót valamelyik anyavállalat szintjén, főszabályként a végső anyavállalat szintjén kellene befizetni. Ha az érintett aluladóztatott csoporttagok anyavállalatai nem fizetik meg az elsődleges szabály alapján a feltöltési adót - mert az adóügyi illetőségük szerinti hatóságok nem alkalmazzák a minimumadószabályokat -, akkor a fennmaradó különbözetet a másodlagos szabály alapján lehet beszedni.

A másodlagos szabály a feltöltési adó teljes összegét szétosztaná a vállalatcsoport azon tagjai közt, amelyek olyan országban működnek, ahol implementálták a minimumadó-szabályokat, így biztosítva, hogy az adó teljes összegét befizessék a vállalatok. A feltöltési adó összegének szétosztása a munkavállalók, valamint a tárgyi eszközök értékének arányában történne meg.

A Deloitte jelezte: nagyon összetett és bonyolult szabályrendszer kerül a világ legtöbb társaságiadó-rendszerébe,

az új szabályok alkalmazása valószínűleg kihívást jelent majd az adóhatóságoknak és az adózóknak is.

Az OECD és az EU tervei szerint a szabályokat várhatóan 2023-tól kell alkalmazni.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×