Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. "Bár az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül magas" - idézi a közlemény Harmat Ádámot, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetőjét.

A szakember szerint

Magyarország esetében a legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztás jelenti,

mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozók biztosítják. Ez teszi ki az ország lábnyomának közel kétharmadát. Jókora részt foglal el továbbá az élelmezés, amely az ország lábnyomának egyötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani.

A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jére esett a túlfogyasztás világnapja, az év hátralévő részében a Föld csupán "hitelezte" erőforrásait az emberiség számára. Idén az európai túlfogyasztás napja május 10-re esett és az országonkénti bontásból kiderült, hogy Magyarország június 14-én érte el a túlfogyasztás napját, korábban, mint tavaly, akkor ugyanis még június 20-ára esett ez a nap.

A túlzott fogyasztás következtében a Föld természeti értékei is veszélybe kerülnek.

Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának jó az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, mára az ország folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, és ezáltal a biológiai sokféleség is nagymértékben csökkent.

A bolygó és a közvetlen környezet egészségétől azonban az ember saját léte is függ: globálisan a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt az emberiség számára, többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában.

Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A közel-keleti országot a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), majd az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.) és Kuvait (március 11.) követi.

A lista másik végén lévő országok december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját: ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar, valamint Kirgizisztán és vannak országok, amelyek ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, például Eritrea, Burundi, a Kongói Köztársaság, Banglades és Madagaszkár.

A közlemény rámutat, hogy a fenntarthatóságra mindenkinek törekednie kell: a kormányoknak, döntéshozóknak, vállalatoknak és az egyéneknek egyaránt. Magánemberként is sokat lehet tenni a Föld természeti értékeinek megőrzéséért, egyebek között a húsfogyasztás csökkentésével, az egyszer használatos műanyagok kiiktatásával és a szezonális étkezéssel.