A kutatás szerzői a hazai klímaforgatókönyvek és sérülékenységvizsgálatok alapján úgy számolnak, hogy Magyarországon a hőhullámos napok gyakorisága 2050-ig 20-70 százalékkal növekedhet.

A hőhullámok bizonyított egészséghatásai hőstressz kialakulásával, a keringési rendszeri megbetegedések gyakoribbá válásával és többlethalálozással járnak együtt, jegyzik meg. A közvetlen és közvetett egészséghatások mindenkit érintenek, azonban vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek nagyobb mértékben sérülékenyek, emelte ki az agrarszektor.hu.

A hőhullámok az 1990-es évek eleje óta egyre gyakrabban fordulnak elő, ez idő alatt a legjelentősebb hőhullámok 12-52 százalékkal növelték a többlethalálozás mértékét.

A tanulmány szerint

a hőhullámokkal szembeni érzékenység területi mintázata részben a beépítettséggel és az urbanizáltság fokával, részben a hátrányosabb társadalmi-gazdasági helyzettel mutat szorosabb kapcsolatot.

A sűrűbben beépített településeken élő népesség érzékenyebben reagál a városi hőszigethatásra, viszont a városokban erős a társadalom alkalmazkodóképessége is. Ezzel szemben a hátrányos helyzetű Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon az erős érzékenység gyenge alkalmazkodóképességgel párosul. A középhegységek vonala kettéosztja az országot: míg északnyugaton összességében mérsékelt a társadalom sérülékenysége a klímaváltozással szemben, addig délkeleten erős.

Az ország sérülékeny régiói egyben az ország legfontosabb mezőgazdasági területei is.