Címke: éghajlatváltozás (116 cikk)

Magyarországon 2024 volt a legmelegebb év a 20. század eleje óta, még a korábbi, 2023-as rekordévet is meghaladta az átlaghőmérséklet – közölte az InfoRádióban Szentes Olivér, a HungaroMet Éghajlatkutatási osztályának munkatársa. Februárban 7 fokkal volt magasabb a hőmérséklet az ilyenkor jellemző átlagnál.

A környezetszennyezés csökkentését és az éghajlatváltozás mérséklését célzó, a korábban bevezetett szabályok egész sorának a felülvizsgálatát jelentette be az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala, az EPA.

Az, hogy az Amerikai Egyesült Államok most négy évre kilépett a párizsi klímamegállapodásból, nem azt jelenti, hogy ne folytatódna a nemzetközi harc az éghajlatváltozás ellen – mondta Ürge-Vorsatz Diána klímakutató az InfoRádióban.

Ugyan bolygónk felszínének csupán egy százalékát borítja édesvízi élőhely, mégis itt él a fajok tíz százaléka.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) 2024 novemberi jelentése szerint valószínűleg az idei lesz a mérések kezdete óta a legmelegebb év, egyben az első, amelynek átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.

A megfejtést messze, a csendes-óceáni térségben kell keresni.

Az első tíz hónap hőmérsékleti rekordjait tekintve 2024 a legmelegebb év lesz a világon a mérések kezdete óta. Az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus szerint a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén az EP-képviselők állásfoglalást fogadtak el, amely szerint minden országnak pénzügyileg is hozzá kellene járulnia az éghajlatváltozás elleni fellépéshez - tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

Az éghajlatváltozás problémáját a gazdagok okozzák, és a szegények fizetik érte a legnagyobb árat - jelentette ki kedden António Guterres ENSZ-főtitkár Bakuban a világszervezet éves éghajlatváltozási konferenciáján (COP29).

Már most szinte biztosra vehető a kutatók szerint, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljait, köztük a legfeljebb másfél fokos felmelegedést nem sikerül tartani nemcsak most, hanem az egész évszázadban sem. Az ENSZ 29. éghajlatváltozási konferenciájára ezért, az eddig elmaradó gyakorlati intézkedések kapcsán, és Donald Trumpnak a felmelegedés harmadáért felelős ország elnökeként való visszatérése miatt nagy figyelem irányul.

Az általános felmelegedés jelentette súlyos veszélyekre figyelmeztetett Annalena Baerbock német külügyminiszter vasárnap, egy nappal az ENSZ Azerbajdzsánban tartandó éves éghajlatváltozási konferenciája (COP29) előtt, amelyen most első ízben vesz részt a tálibok kormányozta Afganisztán, a klímaváltozás hátrányos hatásainak egyik leginkább kitett ország küldöttsége.

A kihűlés most még több embert öl meg Európában, mint a hőség.

Az árvaszúnyogok lárváit vizsgálva következtetéseket lehet levonni arról, hogy milyen volt a környezet a múltban – mondta az InfoRádióban az ELTE TTK Őskörnyezet és Klímaváltozás Kutatócsoport vezetője. Magyari Enikő hozzátette: a halpopuláció észszerű csökkentésével a régebbi időkhöz hasonlóan újra nagy árvaszúnyog-fauna lehetne a Balatonnál, amivel pedig jelentősen csökkenne a tó szervesanyag-terhelése.

A klímaváltozás hatására a napok a Földön minimális mértékben egyre hosszabbak lesznek - derül ki egy új, az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányból.

Szeged belvárosában jelentősen emelkedett az éves középhőmérséklet, tavaly 15,2 Celsius fok volt, ami olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati igazgatósága.

Felüket veszélyezteti az ideiglenes kiszáradás a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) vizsgálata szerint.

Egy friss kutatás szerint rettenetes hatással van az éghajlatváltozás az avokádóra, jelentős mértékben csökken a termesztő országok termelékenysége, és a jövőben a termőterületek is csökkenni fognak.

Egy amerikai kutatóintézet tanulmánya alapján 2100-ra rendkívül kedvezőtlen hatásai lesznek az éghajlatváltozásnak, ami miatt várhatóan drasztikusan lecsökken a szabadtéren tölthető napok száma a világ több népszerű nyaralóhelyén.

Ázsiát sújtották leginkább 2023-ban a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák - közölte kedden kiadott jelentésében a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

A melegebb vizek miatt a Vörös-tengerből a Szuezi-csatornán keresztül új halfajok vándorolnak a Földközi-tengerbe és az Adriába, ami miatt mintegy 460 őshonos halfaj fennmaradásáért aggódnak a biológusok.