Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Law and order concept. Handcuffs, gavel on book on a wooden background, top view
Nyitókép: Rawf8/Getty Images

Halálos gyermekbántalmazás – az apa enyhébb büntetést kapott, pedig közbeléphetett volna

Az anya brutálisan bántalmazta a mindössze három éves kisfiút, aminek az apa is tanúja volt, mégsem hívott segítséget. Egy rokon értesítette végül a mentőket, de ők már tehetetlenek voltak.

Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása szerint a vádlottak – a 28 éves nő és élettársa – egy háztartásban éltek a korábbi kapcsolatokból származó három, továbbá egy közös gyermekükkel – írja beszámolójában a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség. A nem kívánt terhességből 2020 szeptemberében született kisfiút haza sem vitték a kórházból, csupán két és fél évvel később kaptak szülői felügyeleti jogot, és került a családhoz a gyermek.

2023. október 18-án a 11 éves kislány üzenetet küldött az anyjának, hogy a három éves kisfiú nagyon sír és rázza a kiságyat. A vádlott válaszában a gyerek megölésével fenyegetőzött, majd hazaérve a még mindig síró gyermeket kegyetlen módon bántalmazta. A puffanásra az apa ugyan átment a másik szobából, látta is a gyermek súlyos sérüléseit, mégsem hívott orvosi segítséget. A gyermek másnap reggelre már nagyon rossz állapotba került, végül a családhoz érkező rokon értesítette a mentőket, akik már nem tudtak segíteni az áldozaton.

A Pécsi Törvényszék az anyát és élettársát emberölés bűntette miatt 14 és 10 év szabadságvesztésre, valamint közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbeztek.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság állapítsa meg, hogy a vádlott nő különös kegyetlenséggel követte el az emberölést, és a büntetéseket hagyja helyben.

A Pécsi Ítélőtábla 2026. április 27-én kihirdetett, jogerős határozatában a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően megállapította, hogy a nő cselekménye különös kegyetlenséggel elkövetettként is minősül. Az ítélőtábla a nő büntetését helybenhagyta, az élettársával szemben kiszabott szabadságvesztést pedig nyolc év hat hónapra enyhítette.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×