1990-ben, a rendszerváltáskor mindössze 28 nő került be az első szabadon választott Országgyűlésbe. Ez az összes (386) képviselő 7 százaléka volt.

1994-ben a hölgyek száma 43-ra, az arányuk pedig 11 százalékra emelkedett.

1998-ban a Fidesz került kormányra az MDF-fel és az FKGP-vel, ekkor az alakuló ülésen 32 női képviselő tette le az esküt, ők a parlamenti mandátumok 8 százalékát birtokolták.

2002-ben ismét a baloldal vette át a kormányzást. Akkor 35 nő dolgozott a törvényhozásban, ez 9 százalékot jelentett, ami 2006-ban majdnem 11-re ugrott fel, mert akkor már 41 hölgy jutott be a parlamentbe.

A Fidesz-KDNP vezette Nemzeti Együttműködés Rendszerében a 2010-től 2026-ig rendezett választásokon ez a szám először 35-re, majd 19-re csökkent, aztán 23-ra emelkedett, és végül 28 lett. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy 2014-ben 386-ról 199-re csökkent a képviselők összlétszáma.

Ehhez képest óriási változás, hogy idén 54 női képviselővel kezdi meg a munkát az Országgyűlés, ami a törvényhozás tagjainak több mint negyede.

Leginkább a Tisza keresett tudatosan női jelölteket. Erről a párt elnöke, Magyar Péter leendő miniszterelnök már tavaly beszélt egy konferencián.

„A fél világ azon szörnyülködik, hogy a Fidesz politikusai között jelenleg több a János, mint a nő. Nincs egyetlen női miniszter sem a kormányban. Elengedhetetlenül fontos, hogy jöjjenek a nők segíteni, jöjjenek képviselőnek, szakértőnek, miniszternek, tanácsadónak, lépjenek elő és előre.”

A Tisza frakcióvezetője, Bujdosó Andrea is kiemelte, hogy sok nő társa került be az Országgyűlésbe.

„Hiszek abban, hogy a nők képviselete a törvényhozásban behoz egy olyan szempontot is, ami eddig hiányzott a magyar parlamentből” – mondta.

Ez az 54 fő rekord, de még mindig elmarad az uniós átlagtól – mondta az InfoRádióban korábban Slanger Márton, a Republikon Intézet kutatója.

„Az EU-átlag mintegy 33 százalék, tehát minden harmadik képviselő nő, a magyar politika kiemelkedően hímsoviniszta.

Lehetne azzal érvelni, hogy a magyar választók nem választották meg a nőket, de mivel a választók gyakorlatilag pártra szavaztak, és mindig is így volt, nem lehet a választókra hárítani a felelősséget. Mindent elmond a magyar politikai kultúra ezen szeletéről, hogy egyébként európai szinten minden harmadik miniszter is nő, Magyarországon pedig jelenleg nulla miniszter nő Varga Judit leköszönése óta. A következő Országgyűlésben a legnagyobb frakció vezetője nő lesz, a házelnök nő lesz és női miniszterek is lesznek újra. Ez mindenképpen jó” – húzta alá.

Az új Országgyűlés 54 női képviselője közül

• 44-en tiszások,
• 7 fideszes,
• 2 KDNP-s,
• 1 pedig a Mi Hazánk frakciójának tagja.

A cikk Herczeg Zsolt riportja alapján készült.