Infostart.hu
eur:
377.7
usd:
317.29
bux:
130509.12
2026. február 10. kedd Elvira
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója beszédet mond a digitális polgári körök által szervezett háborúellenes gyûlésen Kecskeméten 2025. december 6-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.

„Megszületett a döntés Ukrajna csatlakozásáról Magyarország feje fölött – most már csak az a kérdés, hogy hagyjuk-e, hogy végrehajtsák és a magyarok elszenvedjék a következményeit” – reagált közösségi oldalán Orbán Balázs a fentiekre, amelyben bemutatták a Zelenszkij-tervet, amely arról szól, hogyan csatlakozhat Ukrajna már 2027-ben az Európai Unióhoz.

„Azzal mostanra mindannyian tisztában vagyunk, hogy ez mit jelentene: adóemeléseket és megszorításokat, hogy finanszírozni tudjuk az ukrán állam működését és a háborút, a Magyarországnak járó források Ukrajnába küldését, a magyar mezőgazdaság tönkretételét, és annak közvetlen és azonnali veszélyét, hogy a háború kiterjed ránk is” – írta a miniszterelnök politikai igazgatója.

A magyar érdeket szem előtt tartva erre az őrült tervre csak nemet lehet mondani – ahogy arról a Voks 2025 során a magyar emberek is döntöttek – hangsúlyozta, majd úgy folytatta, hogy Brüsszel és Kijev egy tervvel állt elő, annak ellenére, hogy tudják, hogy „amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig minden erejével azon lesz, hogy meggátolja ezt a végzetes döntést”.

Orbán Balázs kitért a Telenszkij-terv 3. pontjára, amely szerint Magyar Pétert kell hatalomra juttatni Magyarországon, „mert ő nem mondana nemet brüsszelnek”, majd hozzátette, hogy

„ezt nem mi mondjuk, hanem feketén fehéren leírja a brüsszeli Politico. Már nem is csinálnak belőle titkot”.

Az áprilisi választásokra kitérve úgy fogalmazott, hogy most a magyar emberek döntés alatt állnak. „El kell határozni, hogy április után Magyarországon egy nemzeti kormány legyen, amely a legerősebb politikai támadásokkal szemben is kiáll és képviseli a magyar érdeket, vagy egy olyan kormánya lesz az országnak, amely felé már most előre elvárásokat támaszt Brüsszel és Kijev” – zárta posztját a miniszterelnök politikai igazgatója.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×