Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.93
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
The concept of Russias invasion of the territory of Ukraine. Anton Petrus/Getty Images
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Orbán Balázs: nem engedünk az ukrán energiazsarolásnak

A háború kitörésének évfordulóján, kedd este tartják a Baljós közelség című dokumentumfilm premierjét. A film történészek, nyelvészek segítségével mutatja be az ukrán identitás legvitatottabb pontjait, egészen a szláv őstörténettől a modern geopolitikai konfliktusokig. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, fontos arról beszélni, hogy a most zajló háborúban mit kell tennie Európának és Magyarországnak.

Csaknem egyórás dokumentumfilmmel jelentkezett az ukrajnai háború évfordulójára a többek között a Blokád című játékfilmről és a Trianonról szóló dokumentumfilmjéről ismert Tősér Ádám rendező. A Baljós közelség című film bemutatóját február 24-én este tartják az Uránia Filmszínházban – írja a Mandiner összefoglalója.

Az ukrán háború a XXI. század egyik legvéresebb fegyveres konfliktusa. A legutolsó statisztikák szerint hetente 9 ezer ember veszíti életét vagy sebesül meg a frontokon mindkét oldalon, több millió ember hagyta el az országot, és a geopolitikai jelentősége és következményei a háborúnak még ma sem láthatóak – mondta a film bemutatóján részt vevő Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki hozzátette: ráadásul

még az is elképzelhető, hogy a háború még hosszú évekig velünk marad,

úgyhogy fontos arról beszélnünk, hogy mi történik körülöttünk, ebben a helyzetben Európának mit kellene tennie, és mint Magyarország stratégiája, mi hogyan tudunk kimaradni ebből a konfliktusból, és hogyan tudjuk garantálni Magyarország békéjét, biztonságát.

Mint Orbán Balázs fogalmazott, „a helyzet súlyos, mert ugyan Magyarország humanitárius értelemben folyamatosan támogatja és támogatta is Ukrajnát, de egyértelműen jeleztük, hogy nem kívánunk beleszállni az ukránok oldalán ebbe a háborúba. Nem kívánjuk az ukránok követeléseit teljesíteni. Ezért az elmúlt hónapokban Ukrajna és Magyarország között egy valódi konfliktus robbant ki.”

Ukrajna azt követeli Magyarországtól, hogy támogassuk a háborút, ez elsősorban fegyverszállítást és pénzküldést jelent, másodsorban Ukrajna szeretne az Európai Unió tagja lenni,

és azt követeli, hogy minden európai uniós ország támogassa Ukrajna ez irányú törekvéseit, és a harmadik, hogy azt követelik minden uniós országtól, hogy váljon le az olcsó orosz energiáról – mondta Orbán Balázs, aki szerint Magyarország ezekkel a követelésekkel nem ért egyet, ellenáll ezeknek a követeléseknek.

„Először is

nem szeretnénk egy kiszélesedő orosz–ukrán háborút, amiben mi is résztvevők vagyunk, először pénzküldéssel, aztán fegyverszállításokkal, végső soron katonák küldésével.

A többi európai ország elindult ezen az úton, Magyarország nem kíván ezen az úton továbbmenni” – fogalmazott Orbán Balázs, aki szerint Ukrajna európai uniós csatlakozása, vagyis egy háborúban lévő ország uniós tagsága azonnal behozná a háborút Európába.

Hozzátette: a következő időszak európai uniós költségvetése csak és kizárólag Ukrajnáról szólna, tehát nem jutna támogatás az európai gazdáknak, az európai cégeknek és az európai családoknak, mert Ukrajna minden pénzügyi forrást felemésztene.

Harmadsorban pedig az olcsó orosz energia hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességéhez – mondta Orbán Balázs, aki szerint

nem szeretnénk olyan helyzetet, hogy az olcsó orosz energia kivezetése miatt radikálisan megnőnek az egész térségben a benzinárak.

Magyarországon olyan rendszer van, hogy az Ural olaj és a Brent olaj közötti árkülönbséget, ami extraprofitadó formájában jelentkezik az energiacégeknél, a magyar állam elvonja, és a rezsicsökkentésbe forgatja. Tehát az olcsó orosz olaj nem csak a benzinárakat mérsékli, vagy az áremelések ellen hat, hanem részben a rezsicsökkentés pénzügyi fedezetét is biztosítja. Ezt sem szeretnénk elveszíteni – mondta Orbán Balázs, aki szerint ez valódi három konfliktuspont Ukrajna és Magyarország között.

„Ezért Ukrajna úgy döntött, és a negyedik évfordulót, a mai napot is tulajdonképpen ez a konfliktus határozta meg, hogy egy energiaembargón keresztül zsarolni próbálja Magyarországot”

– mondta Orbán Balázs, hozzátéve: „leállították a Barátság kőolajvezetéken az olajszállításokat, jelezték, hogy politikai változásban érdekeltek Magyarországon, és ezzel tulajdonképpen a folyamatban lévő választási kampányba is beavatkoztak. Ez egy nagyon súlyos helyzet, az elmúlt 35 évben a magyar politikában ilyen még nem történt, hogy egy szomszédos ország ilyen ellenséges lépést hajtott volna végre ennyi nappal a választások előtt. Erre kell felkészülni, és igyekszünk kivédeni az energiazsarolást. Ebben tettünk lépéseket, tehát nem hagyjuk, hogy Ukrajna megzsarolja Magyarországot, és nem hagyjuk azt sem, hogy az orosz olaj kivezetésével emeljék a benzin és a rezsiköltségeket Magyarországon” – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×