Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Brüsszel, 2024. április 11.Az ülésterem az uniós villamosenergia-irányelv módosításáról tartott szavazás előtt az Európai Parlament (EP) kétnapos brüsszeli plenáris ülésének második napi tanácskozásán 2024. április 11-én. Az EP elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az uniós villamosenergia-piac reformját.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Nem csak magyar állampolgárok szerepelhetnek az EP-listán

De vannak feltételek is.

Nem csak magyar állampolgárok szerepelhetnek az Európai Parlament magyar tagjainak választásán a pártlistákon, arra más európai uniós tagállam állampolgárai is felvehetők, ha van magyarországi lakcímük.

Az EP tagjainak választásáról szóló törvény szerint az EP tagjait arányos választási rendszerben, listás szavazással választják, az egész ország egyetlen választókerületet alkot. Listát pártok állíthatnak, ennek feltétele legalább 20 ezer választópolgár érvényes ajánlásának összegyűjtése.

Az EP-voksoláson választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, valamint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgára (amennyiben magyar listára kívánnak szavazni). Szavazhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük. (Ez az úgynevezett aktív választójog, vagyis a szavazati jog.)

A választhatóság joga, a passzív választójog megillet minden nagykorú magyar állampolgárt, valamint az EU más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárát.

Az alaptörvény szerint nincs sem aktív, sem passzív választójoga annak a magyar állampolgárnak, akit "bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt", illetve annak a magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárnak, akit az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

Szabadon dönthetnek a pártok arról, hogy listájukon a jelöltek milyen sorrendben szerepelnek, azonban egy választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként. Listát legkésőbb május 3-án 16 óráig lehet bejelenteni, a listákat az ajánlások ellenőrzése után - legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon - a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

A listán szereplő jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy a jelölést elfogadja, és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. Arról is nyilatkoznia kell, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.

A listán azonban nemcsak magyar állampolgárok szerepelhetnek, hanem az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is. A Nemzeti Választási Iroda ilyenkor a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíti arról, hogy a jelölt magyar listán kíván indulni, és kéri annak igazolását, hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.

Elutasítja a Nemzeti Választási Bizottság annak a jelöltnek a nyilvántartásba vételét, illetve törli a jelöltek közül azt, akit az EU más tagállamában jelöltként nyilvántartásba vettek, illetve akinek az állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságától kapott válasz szerint nincs választójoga.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×