Infostart.hu
eur:
364.07
usd:
317.26
bux:
152753.74
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella
Brüsszel, 2024. április 11.Az ülésterem az uniós villamosenergia-irányelv módosításáról tartott szavazás előtt az Európai Parlament (EP) kétnapos brüsszeli plenáris ülésének második napi tanácskozásán 2024. április 11-én. Az EP elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az uniós villamosenergia-piac reformját.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.

Az európai parlamenti választásokat június 6. és 9. között tartják az Európai Unió 27 tagállamában. A szavazás legkorábban Hollandiában kezdődik el június 6-án, csütörtökön. Pénteken, illetve szombaton Írországban, Lettországban, Máltán, Szlovákiában, Csehországban és Olaszországban voksolnak a választópolgárok.

Magyarországon és tizenkilenc másik tagállamban június 9-én, vasárnap lesz az EP-választás.

A 370 millió európai szavazó 720 mandátum sorsáról dönt. Ez tizenöttel több, mint az Európai Parlament jelenlegi létszáma. A bővülés oka, hogy a legutóbbi, 2019-ben tartott voksolás óta tizenkét országban növekedett a népesség.

A legtöbb EP-képviselője (96) továbbra is a németeknek lesz, a legkevesebb (6) pedig a ciprusiaknak, a máltaiaknak és a luxemburgiaknak.

Magyarország változatlanul 21 politikust küldhet az uniós törvényhozásba.

A szavazás Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban és Luxemburgban kötelező. Görögországban már a 17 évesek, míg Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Máltán már a 16 évesek is szavazhatnak.

A választási listákra, a külföldi szavazásra és a bejutási küszöbre vonatkozó szabályok tagállamonként eltérők. A külföldön szavazó magyaroknak regisztrálniuk kell magukat, és a leadott szavazatuk postán vagy egy külképviseleten keresztül jut haza.

A magyar mandátumszerzési küszöb öt százalék. Magyarországon június 9-én este hét órakor zárnak a szavazókörök, Olaszországban viszont csak éjjel 11-kor.

Addig egyetlen tagállamban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a hivatalos eredményt.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának vezetője korábban azt mondta az InfoRádióban, hogy ezt a szabályt egy 1976-os tanácsi határozat írja elő, melyet 2002-ben módosítottak. Lővei Andrea hozzátette: a szavazatszámlálás ugyan már megkezdődhet korábban is, de az eredmények hivatalos publikálásával meg kell várni azt az időpontot, amikor az Európai Unió összes tagállamában megtörténik az urnazárás.

Figyelmeztetett, hogy ha valamelyik tagállamban korábban ismertetnék az eredményeket, az befolyásolhatná más országok szavazóit a döntésükben. „Ez az uniós szabályozás azt célozza, hogy a választópolgárokat az Európai Unióban ne befolyásolja az, hogy mondjuk Magyarországon mi lesz a választások végeredménye” – fogalmazott Lővei Andrea.

Az Európai Parlament június 9-én 20 órakor, illetve 23 óra után – az exit pollok és a részeredmények alapján – publikál majd egy-egy előrejelzést az uniós törvényhozás várható összetételéről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hétfőtől új munkarendben dolgozik az Országgyűlés, Magyar Péter beszéde nyitja az ülést

Hétfőtől új munkarendben dolgozik az Országgyűlés, Magyar Péter beszéde nyitja az ülést

Háromhetes munkarendre tér át a parlament, most hétfőn és kedden, a jövő héten pedig hétfőn tart plenáris ülést az Országgyűlés. Az interpellációk és azonnali kérdések időtartama a jelenlegi hatvanról egyaránt kilencven percre nő. Dönthetnek az egészségügyi kamarák kötelező tagságáról, kedden a Médiatanács hat tagját és elnökét is megválaszthatja az Országgyűlés nyílt, kétharmados szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Dízelár-sokk Magyarországon: küszöbön a töréspont, sokkal fájdalmasabb lesz a következő ütés

Dízelár-sokk Magyarországon: küszöbön a töréspont, sokkal fájdalmasabb lesz a következő ütés

Az elmúlt hónapokban nemcsak a dízel drágult meg látványosan Magyarországon, hanem közben szinte teljesen eltűnt az a mozgástér is, amely korábban tompítani tudta a külső ársokkokat. Iparági adatok alapján az importbeszerzési árszint és a nettó kiskereskedelmi ár közötti teljes puffer a januári mintegy 88 forintról augusztusra 17-18 forintra zsugorodott literenként. Ez már nem pusztán árazási kérdés: egy újabb nemzetközi dízelsokk jóval gyorsabban jelenhet meg a magyar kutakon, miközben az import gazdaságossága és végső soron az ellátásbiztonság is sérülékenyebbé válhat. Megnéztük, hol tűnt el az árrés a magyar dízelpiacon, és mi hajtotta valójában az idei drágulást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×