Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
332.66
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Brüsszel, 2024. április 11.Az ülésterem az uniós villamosenergia-irányelv módosításáról tartott szavazás előtt az Európai Parlament (EP) kétnapos brüsszeli plenáris ülésének második napi tanácskozásán 2024. április 11-én. Az EP elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az uniós villamosenergia-piac reformját.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.

Az európai parlamenti választásokat június 6. és 9. között tartják az Európai Unió 27 tagállamában. A szavazás legkorábban Hollandiában kezdődik el június 6-án, csütörtökön. Pénteken, illetve szombaton Írországban, Lettországban, Máltán, Szlovákiában, Csehországban és Olaszországban voksolnak a választópolgárok.

Magyarországon és tizenkilenc másik tagállamban június 9-én, vasárnap lesz az EP-választás.

A 370 millió európai szavazó 720 mandátum sorsáról dönt. Ez tizenöttel több, mint az Európai Parlament jelenlegi létszáma. A bővülés oka, hogy a legutóbbi, 2019-ben tartott voksolás óta tizenkét országban növekedett a népesség.

A legtöbb EP-képviselője (96) továbbra is a németeknek lesz, a legkevesebb (6) pedig a ciprusiaknak, a máltaiaknak és a luxemburgiaknak.

Magyarország változatlanul 21 politikust küldhet az uniós törvényhozásba.

A szavazás Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban és Luxemburgban kötelező. Görögországban már a 17 évesek, míg Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Máltán már a 16 évesek is szavazhatnak.

A választási listákra, a külföldi szavazásra és a bejutási küszöbre vonatkozó szabályok tagállamonként eltérők. A külföldön szavazó magyaroknak regisztrálniuk kell magukat, és a leadott szavazatuk postán vagy egy külképviseleten keresztül jut haza.

A magyar mandátumszerzési küszöb öt százalék. Magyarországon június 9-én este hét órakor zárnak a szavazókörök, Olaszországban viszont csak éjjel 11-kor.

Addig egyetlen tagállamban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a hivatalos eredményt.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának vezetője korábban azt mondta az InfoRádióban, hogy ezt a szabályt egy 1976-os tanácsi határozat írja elő, melyet 2002-ben módosítottak. Lővei Andrea hozzátette: a szavazatszámlálás ugyan már megkezdődhet korábban is, de az eredmények hivatalos publikálásával meg kell várni azt az időpontot, amikor az Európai Unió összes tagállamában megtörténik az urnazárás.

Figyelmeztetett, hogy ha valamelyik tagállamban korábban ismertetnék az eredményeket, az befolyásolhatná más országok szavazóit a döntésükben. „Ez az uniós szabályozás azt célozza, hogy a választópolgárokat az Európai Unióban ne befolyásolja az, hogy mondjuk Magyarországon mi lesz a választások végeredménye” – fogalmazott Lővei Andrea.

Az Európai Parlament június 9-én 20 órakor, illetve 23 óra után – az exit pollok és a részeredmények alapján – publikál majd egy-egy előrejelzést az uniós törvényhozás várható összetételéről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×