eur:
399.12
usd:
366.89
bux:
87872.68
2025. március 17. hétfő Gertrúd, Patrik
Nyitókép: Pixabay

Kétségbeesett figyelmeztetések a nyelvvizsga-követelmény megszűnésével járó veszélyekre

Csák János kulturális és innovációs miniszter bejelentése szerint megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség a felsőoktatásban. A rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép hatályba. Eddig abban társadalmi konszenzus volt, hogy legalább a felsőfokú tanulmányuk végén a hallgatók egy idegen nyelvet beszéljenek – emlékeztetett megkeresésünkre a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

Rozgonyi Zoltán kérdésünkre felidézte: a felsőoktatási törvényt 2015-ben úgy módosították, hogy a 2020-as tanévtől kezdve egy nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi a felvéti alapkövetelménye – addig ugyanis az előbbi csak mint kimeneti kötelezettség volt a felsőoktatással szemben támasztva. Bár a módosítással kapcsolatban a pedagógusszakma kezdetektől jelezte, hogy az tarthatatlan követelmény, és eléréséhez nagyon komoly fejlesztésre lenne szükség az idegennyelv-oktatásban, alapvetően a középiskolában, lényegében semmilyen előrelépés nem történt – tette hozzá a szakember.

Végül három hónappal a törvény tényleges hatálybalépés előtt „parancsoltak álljt” száműzve a követelmények közül a nyelvvizsgát. Rozgonyi Zoltán meglátása szerint kizárólag ennek köszönhető, hogy a felsőoktatás végül nem omlott össze, hiszen 40 százalékkal csökkent volna a felvehető tanulók száma.

A „visszakozás” ellenére azonban tovább erodálódott a felsőoktatásba belépők száma – folytatta a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, aki szerint idén nyáron valaki viszont „felébredhetett”, hogy egyébként

az országnak van egy sor vállalása arról, hogy a dolgozó felnőtt lakosságnak milyen arányban kell, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, amitől viszont el vagyunk maradva,

aminek súlyos következményei lehetnek.

„Így hirtelenjében megszületett a parancs, meg kell fordulni a lovon, és most az ellenkező irányba kell vágtázni” – fogalmazott Rozgonyi Zoltán hozzátéve, hogy technikailag ez azt jelenti, hogy – ahelyett, hogy állami előírás legyen – az egyetemek kezébe adják az pluszpontok követelményének meghatározását, és az eddig elhangzott információk alapján úgy tűnik, hogy a felsőoktatási intézmények dönthetek majd az 500 felvételi pontból 100-ról.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke megjegyezte,

nem nagyon látni annak indokoltságát, hogy az egyetemek miért változtatnának a nyelvvizsga pluszpontszámok rendszerén,

hiszen nagyon komoly érdekük lesz, hogy a lehetőségekhez mérten a hallgatóik rendelkezzenek „valamicske” nyelvtudással, hiszen az intézmények nincsenek fölkészülve érdemben a nyelvoktatásra. Rozgonyi Zoltán úgy véli, amennyiben tényleg megszüntetik a kimeneti követelményt, magyarán hogy a hallgatónak a diplomához rendelkeznie kelljen legalább egy B2-es nyelvtudással, az egyetemeknek attól lesz könnyebb dolguk, ha a bementi oldalon legalább honorálják azt, ha a felvételiző rendelkezik nyelvtudással.

„Az, hogy nem próbálták meg visszavezetni a felsőoktatást romba döntő bemeneti nyelvvizsga-kötelezettséget, az nyilván üdvözlendő, de az, hogy 2015 óta semmi nem történt, hogy a középfokú oktatás képes legyen legalább a B2 szint közelébe eljuttatni a tanulni hajlandó, képes diákokat, az tragédia” – emelte ki a Nyelvtudásért Egyesület elnöke megjegyezve, hogy abban eddig társadalmi konszenzus volt, hogy legalább a felsőfokú tanulmányuk végén a hallgatók egy idegen nyelvet beszéljenek.

Ha a szándék viszont az, hogy a követelmények csökkentésével növeljék a diplomázók számát, akkor vélhetően ez meg fog jelenni a szaktárgyak esetében, aminek eredményeként

„zombikat” fognak képezni, diplomával a zsebükben

– fejtette ki véleményét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A klímaváltozás miatt lépnek a biztosítók: a veszélyes helyeken magasabb lesz a díj
Los Angelesben hónapokkal a tűzvész előtt a biztosítók a magas kockázat miatt felmondták az ingatlanok tűzkárbiztosítását. Kaliforniában hurrikánra nem lehet biztosítást kötni, megfizethetetlen lenne. E példákkal illusztrálta az InfoRádióban Szikszai József, a Generali kárrendezési igazgatója, milyen hatása van a klímaváltozásnak a biztosítási piacra.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Vérre menő kommentháború zajlik a magyar bérekről - Kinek van igaza a vitában?

Vérre menő kommentháború zajlik a magyar bérekről - Kinek van igaza a vitában?

Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×