Rozgonyi Zoltán kérdésünkre felidézte: a felsőoktatási törvényt 2015-ben úgy módosították, hogy a 2020-as tanévtől kezdve egy nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi a felvéti alapkövetelménye – addig ugyanis az előbbi csak mint kimeneti kötelezettség volt a felsőoktatással szemben támasztva. Bár a módosítással kapcsolatban a pedagógusszakma kezdetektől jelezte, hogy az tarthatatlan követelmény, és eléréséhez nagyon komoly fejlesztésre lenne szükség az idegennyelv-oktatásban, alapvetően a középiskolában, lényegében semmilyen előrelépés nem történt – tette hozzá a szakember.

Végül három hónappal a törvény tényleges hatálybalépés előtt „parancsoltak álljt” száműzve a követelmények közül a nyelvvizsgát. Rozgonyi Zoltán meglátása szerint kizárólag ennek köszönhető, hogy a felsőoktatás végül nem omlott össze, hiszen 40 százalékkal csökkent volna a felvehető tanulók száma.

A „visszakozás” ellenére azonban tovább erodálódott a felsőoktatásba belépők száma – folytatta a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, aki szerint idén nyáron valaki viszont „felébredhetett”, hogy egyébként

az országnak van egy sor vállalása arról, hogy a dolgozó felnőtt lakosságnak milyen arányban kell, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, amitől viszont el vagyunk maradva,

aminek súlyos következményei lehetnek.

„Így hirtelenjében megszületett a parancs, meg kell fordulni a lovon, és most az ellenkező irányba kell vágtázni” – fogalmazott Rozgonyi Zoltán hozzátéve, hogy technikailag ez azt jelenti, hogy – ahelyett, hogy állami előírás legyen – az egyetemek kezébe adják az pluszpontok követelményének meghatározását, és az eddig elhangzott információk alapján úgy tűnik, hogy a felsőoktatási intézmények dönthetek majd az 500 felvételi pontból 100-ról.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke megjegyezte,

nem nagyon látni annak indokoltságát, hogy az egyetemek miért változtatnának a nyelvvizsga pluszpontszámok rendszerén,

hiszen nagyon komoly érdekük lesz, hogy a lehetőségekhez mérten a hallgatóik rendelkezzenek „valamicske” nyelvtudással, hiszen az intézmények nincsenek fölkészülve érdemben a nyelvoktatásra. Rozgonyi Zoltán úgy véli, amennyiben tényleg megszüntetik a kimeneti követelményt, magyarán hogy a hallgatónak a diplomához rendelkeznie kelljen legalább egy B2-es nyelvtudással, az egyetemeknek attól lesz könnyebb dolguk, ha a bementi oldalon legalább honorálják azt, ha a felvételiző rendelkezik nyelvtudással.

„Az, hogy nem próbálták meg visszavezetni a felsőoktatást romba döntő bemeneti nyelvvizsga-kötelezettséget, az nyilván üdvözlendő, de az, hogy 2015 óta semmi nem történt, hogy a középfokú oktatás képes legyen legalább a B2 szint közelébe eljuttatni a tanulni hajlandó, képes diákokat, az tragédia” – emelte ki a Nyelvtudásért Egyesület elnöke megjegyezve, hogy abban eddig társadalmi konszenzus volt, hogy legalább a felsőfokú tanulmányuk végén a hallgatók egy idegen nyelvet beszéljenek.

Ha a szándék viszont az, hogy a követelmények csökkentésével növeljék a diplomázók számát, akkor vélhetően ez meg fog jelenni a szaktárgyak esetében, aminek eredményeként

„zombikat” fognak képezni, diplomával a zsebükben

– fejtette ki véleményét.