Pár héttel ezelőtt Csák János miniszter és Hankó Balázs helyettes államtitkár javaslati szinten tájékoztatta az Magyar Rektori Konferenciát (MRK) a várható változásokról. Ezeket az elnökség egyházi tagozata is megtárgyalta.

Az egyetemek nyitottak egy olyan rugalmas rendszer létrehozására, amelynek segítségével a hallgatói létszám növekedése, és a magyar egyetemek felsőoktatási világranglistán való előrekerülése lehet a cél – mondta az InfoRádióban Fábián Attila, az MRK alelnöke, a Soproni Egyetem rektora.

A rektori konferencia még nem alakított végleges álláspontot a nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről, de a többletpontok rendszeréről már beszéltek.

Az alelnök szerint az egyetemek "magától értetődően" kapnak lehetőséget a javaslattételre, mert olyan bizottsági munka kezdődött el, amelyben minden képzési terület megfogalmazhatja a saját véleményét, és ha a minisztérium javaslatot tesz a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésére, az MRK elnöksége és bizottságai megvitatják.

Fábián Attila szerint egyfajta út lehetne, ha az intézményeknek saját döntési jogkörébe tartozna, mely végzősöktől kérjenek nyelvvizsgákat. Szerinte majd szakbizottságok dönthetnének arról, hogy szakmaterületetenként, tudományterületenként akár különböző legyen a nyelvvizsga-kötelezettség, vagy az MRK egy egységes egyetemi álláspontot alakít ki.

Arra a felvetésre, hogy a szakmák, a tudományterületek jelentősen különböznek egymástól, és nem minden munkában, munkahelyen egyformán szükséges a nyelvtudás, az alelnök elmondta: ez így van, de szerinte ma már minden egyes szakmaterületen fontos az idegen nyelv ismerete, mert ez Magyarország versenyképességét is jelenti.

Mint mondta, a végső javaslathoz meg kell vizsgálni, hogy vannak-e olyan területei az országnak, ahol nagyobbak a munkaerőpiaci problémák, mint a nyelvvizsgák jelentősége. Akár pedagógusoknak, mezőgazdasági szakembereknek is oda lehetne adni a vizsga híján is a diplomát. De ezt is majd azoknak a szakbizottságoknak kell megvizsgálniuk, amelyek - akár a területi egyenlőtlenségeket vagy a munkaerőpiaci hiányokat is figyelembe véve - végső javaslatot tesznek. Ám most ez még korai.

"Nyáron az egyetemeken szabadság van, így a bizottsági munka is később kezdődik.

Várhatóan ősz elején már végleges álláspontot fogunk mondani."

– jelentette ki az MRK alelnöke.

Fábián Attila kiemelte: mindenképpen fontosnak tartja az egyetemi hallgatók idegennyelv-ismeretét. Szerinte az alap- és közoktatás feladata elsősorban az általános nyelv tanítása, márpedig az érettségi és a nyelvvizsga összekötése nincs tervben. A kérdés a nyelvvizsga-kötelezettség, a további nyelvizsgák egyetemi kimenethez való kötése. A korábbi években ugyanis a negyven-ötven feletti, levelezős képzésben tanulóknál több diploma is bentragadt a nyelvtudás hiányában.

Az alelnök hozzátette: az egyetem inkább már a szaknyelv oktatásának a helye. A középfokú nyelvvizsgához vezető képzést kétségkívül az alap- és középfokú oktatásnak kellene adnia. "Azt is tudjuk, hogy a gyerekek sokkal fogékonyabbak az alap- és középfokú oktatásban a nyelvi ismeretek megszerzésére, és kevésbé jellemzően tanulnak meg első nyelvet az egyetemen. Ott már inkább elmélyítik a nyelvtudásukat, illetve második, sok esetben harmadik nyelv megtanulásával foglalkoznak." – mondta.