Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Nyitókép: Pixabay

PDSZ: a kormány rendeletben lehetetlenítette el a pedagógussztrájkot

Reagált a pénteken a Magyar Közlönyben megjelent, a pedagógussztrájkkal kapcsolatos kormányrendeletre a sztrájkot szervező egyik szakszervezet.

A február 1-jei pedagógusztrájkkal kapcsolatban vita volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete között a sztrájk jogosságáról, valamint az annak idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról. A februári kétórás figyelmeztető munkabeszüntetés után március 16-tól határozatlan idejű sztrájkot terveztek hirdetni, részben úgy, hogy nem biztosítanak mindenhol gyermekfelügyeletet.

Miután az elsőfokú ítéletet (jogszerű) a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta (jogszerűtlen), a kormány rendeletet adott ki péntek este. Az EMMI közleménye szerint azt akarták szabályozni – "az újabb káosz elkerülése céljából és a járványhelyzetre is figyelemmel", hogy az esetleges pedagógussztrájk idején a köznevelési intézményeknek milyen minimum szolgáltatást kell nyújtania. "A kormányrendelet leszögezi, hogy gyermekfelügyeletet minden, sztrájkkal érintett köznevelési intézményben biztosítani kell, a tanulók pedig nem maradhatnak oktatás-nevelés nélkül" - írták.

A köznevelési államtitkárság ezzel együtt hangsúlyozta: a kormány és a pedagógus szakszervezetek között nem a további béremelés szükségességéről van vita, hanem

annak időzítéséről.

Mint ismert, idéntől 10 százalékkal nő 145 ezer köznevelésben dolgozó pedagógus, köztük az óvodai, általános iskolai és gimnáziumi pedagógusok bére, és nagyobb béremelést 2023-ra tervez a kormányzat. A szakszervezetek azt kifogásolják, hogy 2008 óta változatlan a közalkalmazotti bértábla, ahhoz csak jövőre terveznek hozzányúlni, a 10 százalékos béremelést kevésnek tartják. A kormány szerint a választások előttre időzített pedagógussztrájk a baloldal politikai akciója.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete péntek késő este közleményt adott ki, amelyben felidézik: a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint minden intézményben biztosítandó gyermekfelügyelet, továbbá a tanórák 50 százaléka – egyes esetekben 100 százaléka – megtartandó. El kell kerülni a sztrájk idején a csoportok, osztályok összevonását (ezt a járványra hivatkozva írja a rendelet), és nem lehet a gyerekeket más helyiségben felügyelni, mint ahol a sztrájk előtt voltak. Minden csoportban legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek jelen kell lennie. A felügyelet idején is lehetőleg délelőtt és délután is 1-1 órára szabad levegőn tartózkodást kell biztosítani a diákoknak. A felügyeletet minden diáknak reggel 7 és intézménytől függően délután 16-18 óra között kell biztosítani a fentiek figyelembe vételével.

"A rendelet gyakorlatilag ellehetetleníti a sztrájkot az oktatási intézményekben. (...) Ezért nem mehettünk be az EMMI-be"

- értékelt a PDSZ, utalva arra, hogy eredetileg pénteken 10 órára volt meghirdetve a következő sztrájkbizottsági egyeztetés kormányzat és a szakszervezetek között.

Azt írták, a felügyelet ügyében a rendelet "semmi újat nem hozna, mivel sztrájk nélkül is folyamatosan együtt vannak a tanulók más csoportbeliekkel reggeli és délutáni ügyelet során, nem beszélve a rengeteg csoportösszevonásról". Későbbi közleményük szerint "hónapok óta mindennaposak az óvodákban, az iskolákban a csoportösszevonások, mert eddig sem volt, és most már különösen nincs elegendő pedagógus és segítő munkatárs a feladatellátásra. Ez a fő oka egyébként a sztrájkhelyzetnek."

"A sztrájkjogunk rendeleti megvonása tipikus diktatórikus lépés, és a diktatúra sajátos problémamegoldása" - szögezték le.

A szakszervezetek mindemellett úgy látják, hogy a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében jórészt nekik adott igazat és a kormány fellebbezésének minden pontját elutasította, egyetlen kivételével. Értelmezésük szerint a döntés kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának.

A másodfokon eljáró bíróság döntésével a szakszervezetek nem értenek egyet és a Kúriához fordulnak - írták pénteken. Szombaton azt közölték, hogy nem tesznek le a márciusi sztrájk előkészítéséről, és válaszlépésként terveznek más, nagyszabású akciókat is.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×