Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke (b) és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja közös sajtótájékoztatót tart a Hősök terén 2022. január 31-én. A háttérben Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás, a PSZ alelnökei és Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke (b-j). Országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb mint egyötöde, valamivel több mint 20 ezren vettek részt a hétfői figyelmeztető sztrájkban.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Fővárosi Ítélőtábla: jogellenes volt a pedagógussztrájk

A másodfokú bíróság megváltoztatta az eredeti döntést a munkabeszüntetés jogszerűségéről.

A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt – közölte az ítélőtábla.

A pedagógus-szakszervezetek 2022. január 31. napjára kétórás, míg ennek eredménytelensége esetére 2022. március 16-tól határozatlan időtartamú sztrájkot hirdettek, de nem tudtak megállapodni az állammal a még elégséges szolgáltatásokról, ezért kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez a még elégséges szolgáltatások megállapítása iránt. Ezzel egyidejűleg az állam a sztrájk jogellenességére vonatkozó viszontkérelmet is előterjesztett, mert szerinte a meghirdetett teljes sztrájk jogellenes, tekintettel a járványügyi helyzetre.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájk megtartása jogszerű, és a figyelmeztető sztrájk alatt a még elégséges szolgáltatások mértékét eszerint állapította meg határozatában. Ez ellen érkezett fellebbezés.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt. A bírósági közlemény szerint ezt azzal indokolta, hogy a sztrájtörvény értelmében az olyan munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit vagy törvény állapítja meg, vagy ennek hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell róla megállapodni vagy munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozatának kell megállapítania a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.

Mivel a szakszervezetek tudtak arról, hogy a sztrájk megtartásának időpontjában sem megállapodás, sem jogerős bírósági döntés nem volt a még elégséges szolgáltatás tárgyában, így az általuk ennek hiányában megtartott sztrájk jogellenes – áll a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésének indokolásában.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×