Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Egy szavazó átveszi a szavazólapokat az önkormányzati választáson a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában, az 53-as számú szavazókörben 2019. október 13-án.
Nyitókép: Egy szavazó átveszi a szavazólapokat az önkormányzati választáson a XII. kerületi 53-as számú szavazókörben 2019. október 13-án. MTI/Koszticsák Szilárd

A részvételi arány 17 órakor 42,69 százalék

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 42,69 százaléka (3 426 129 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 44,07 százaléka, 602 899 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 48,66 százalék, ami 101 567 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 37,04 százalék, 160 454 szavazó.

A korábbi önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 41,77 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30 óráig.

A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×