Infostart.hu
eur:
350.28
usd:
301.88
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid

Brüsszel megállíthatja az óraátállítást

Az EP-képviselők állásfoglalásukban felszólították az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos értékelést a nyári időszámításról szóló irányelvről, és szükség esetén tegyen javaslatot annak felülvizsgálatára.

Az Európai Parlament képviselői csütörtökön elfogadott állásfoglalásukban az évente kétszer esedékes óraátállítás szükségességének felülvizsgálatát kezdeményezték.

Az uniós parlament sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a 384 igen szavazattal, 153 ellenszavazattal, 12 tartózkodással elfogadott állásfoglalás szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy a széles nyilvánosság fejezi ki aggodalmát egészségi okokra hivatkozva az évente kétszer, márciusban és októberben esedékes óraátállítás miatt.

Rámutattak, számos tanulmány sikertelenül próbálkozott meggyőző eredményt elérni a szabályozás előnyeit illetően, negatív hatásokat azonban rendre kimutattak az emberi egészségre nézve. Az EP-képviselők állásfoglalásukban felszólították az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos értékelést a nyári időszámításról szóló irányelvről, és szükség esetén tegyen javaslatot annak felülvizsgálatára.

A 2001-ben hatályba lépett jelenlegi nyári időszámításról szóló irányelv harmonizált időpontot ír elő a nyári időszámítás kezdetét és végét illetően az egész unióra vonatkozóan azzal a céllal, hogy segítse a belső piac hatékony működését.

Az Európai Bizottság január végén döntött arról, hogy információkat gyűjt arról, mi indokolhatja a nyári és a téli időszámításra, ismertebb nevén az óraátállításra vonatkozó irányelv módosítását. Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a közlekedésre, az energiamegtakarításra és az emberi egészségre gyakorolt hatását mérlegelik.

Az óraátállítás kérdésének napirendre tűzését Finnország kezdeményezte azt követően, hogy állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, a jövőben tekintsen el az évi kétszeri óraátállítástól, és maradjon a nyári időszámítás.

Címlapról ajánljuk
Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Tisza-kormány: Orbán Viktor jövőjéről is szavaztak, több fontos ügyben is dönt a parlament

Tisza-kormány: Orbán Viktor jövőjéről is szavaztak, több fontos ügyben is dönt a parlament

Magyar Péter miniszterelnök hétvégén dokumentumokkal igazolta, hogy az előző kabinet 2024 nyarán egy 500 fős migránstábor kialakítását készítette elő Vitnyéd-Csermajorban, amelyre mintegy egymilliárd forintot költöttek. A hétvégén kiderült: a kormány felülvizsgálja az idei költségvetést, a pedagógusok bérkorrekciójáról társadalmi egyeztetést indított, és új vezetőket nevezett ki az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére. Hétfőn délelőtt Magyar Péter közölte, ma megszavazza az Országgyűlés, hogy maximum nyolc évig lehet valaki magyar miniszterelnök.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×