Infostart.hu
eur:
391.9
usd:
340.54
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Alaszka
Nyitókép: Pixabay

Trump ásványkincs-alkuval akarja békére bírni Putyint

Donald Trump amerikai elnök a ritka földfémeket magukban foglaló ajánlattal készül rávenni az ukrajnai tűzszünetre Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A két vezető pénteken találkozik Alaszkában.

Donald Trump ajánlatát a brit Telegraph című lap szellőztette meg. A korábban keltett várakozásokkal szemben Trump csütörtökön már arról beszélt, hogy a Vlagyimir Putyinnal folytatott találkozója „puhatolózó jellegű” lesz.

Az európai vezetők és Zelenszkij ukrán elnök pedig egy hívás után úgy értékelték, hogy Trump biztonsági garanciákat akar Ukrajnának az esetleges békekötés után időszakra.

De mivel is akarja lekenyerezni az amerikai elnök a még mindig hagymakupolás templomokkal tarkított, egykori orosz gyarmatra látogató Vlagyimir Putyint? Az ösztönzők között szerepel ritkaföldfémekhez való hozzáférés, alaszkai olaj- és gázkészletek megnyitása, valamint bizonyos amerikai szankciók enyhítése – például a légi ágazatban.

Trump az alaszkai Anchorage-ban található katonai bázison készül fogadni Putyint, és a Moszkva számára pénzügyileg vonzó javaslatai közt van, hogy Oroszország hozzáférhetne a ritkaföldfém-készletekhez az Ukrajna orosz megszállás alatt álló területein. A lelőhelyeken lítium is található, amely az akkumulátorgyártásban kulcsfontosságú, és amelyből Ukrajna a világ készleteinek tíz százalékát birtokolhatja. Putyin persze felteheti a kérdést: miért kell neki ehhez engedély, amikor az orosz alkotmány szerint az elfoglalt területek már Oroszország részei.

Az ajánlatcsomag része továbbá, hogy az Egyesült Államok feloldaná egyes szankcióit az orosz légiközlekedési ágazatban, lehetővé téve Boeing és Airbus gépek alkatrészeinek újbóli exportját. Ez különösen fontos lehet Moszkvának, mivel a nyugati alkatrészellátás hiánya miatt a flotta jelentős része használhatatlanná válhat a következő években.

Trump azt is kilátásba helyezte, hogy a Putyinnal folytatott első tárgyalás után gyorsan megszervezne egy második találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével. A szándékot előzetesen egy szerdai, online konferencián is jelezte, amelyen európai vezetők, köztük Sir Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár is részt vett. Zelenszkij a megbeszélések után közölte: Trump támogatja Ukrajna számára a biztonsági garanciák megadását.

A brit kormányfő szerint a „tettrekészek koalíciója” már készen áll egy tűzszüneti terv végrehajtására, amint létrejön a megállapodás. Macron pozitívnak nevezte a Trumppal folytatott tárgyalásokat, bár európai diplomaták szerint Putyin alapvető háborús céljai nem változtak.

Trump figyelmeztette az orosz elnököt: ha nem sikerül megegyezni a háború lezárásáról, „súlyos következmények” várhatók.

A Fehér Ház ugyanakkor óvatosan kezeli a várakozásokat, és hangsúlyozza: az elnök célja továbbra is a teljes és átfogó tűzszünet elérése.

Az orosz sajtó közben azon spekulált, hogy „a rendezési terv alakulásának függvényében” az amerikaiak fokozatosan feloldhatnak egyes szankciókat – például, amelyek magánszemélyeket érintenek. A brit Sky News uniós forrásai szerint a szankciólazítás már az Európai Uniónál is felmerült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×